Ma ünnepli 89. születésnapját Bodrogi Gyula. A színművész egészségével az elmúlt másfél évben többször akadtak problémák, de ma már jól van. Sőt! Egy célt tűzött ki maga elé, szeretné korban túlszárnyalni dédnagymamáját, aki 96 éves korában hunyt el.
A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész április 15-én ünnepli a születésnapját. Bodrogi Gyulát tavalyelőtt augusztusban munkahelyi baleset érte, próba közben zuhant le egy dobogóról, melynek következtében elrepedtek a bordái. Három hónappal később a sérve miatt operálni kellett, alig épült fel a műtétből, a Nemzet Színészéhez májusban mentőt kellett hívni, és bevizesedett tüdővel került kórházba. Intenzív osztályon kezelték, a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően szerencsésen felépült. Nem csak a családjára ijesztett rá, egy ország aggódott érte. Lapunk júniusban, otthonában látogatta meg az akkor még lábadozó Bodrogit, aki időközben a színpadra is visszatért. A születésnapos színművészt telefonon köszöntöttük, aki örömmel fogadta hívásunkat és boldogan újságolta, az egészségével minden rendben, ami miatt gyakran került az újságok címlapjára.
Előfordul, hogy az ember kicsit rosszabbul van, de szeretném hangsúlyozni és mindenkit megnyugtatni: most jól vagyok
– mondta mosolyogva a színművész, aki elárulta, nem különösebben szereti a nagy bulikat, de szűk körben nem marad el az ünneplés.
– Vasárnap délután a Karinthy Színházban játszom a Nagymester című előadásban. Nagyon szeretem, összesen négyen adjuk elő, és remekül tudunk együtt dolgozni. Szombaton viszont egy étteremben a családdal közösen kicsit összejövünk. Ettől nagyobb bulit ezúttal sem rendezünk – mesélte Bodrogi Gyula.
Bár tavaly sokan aggódtak érte, hogy betegségéből visszatér-e a színpadra, Bodrogi Gyula a felépülése óta aktívan dolgozik, előfordul, hogy hetente többször színpadra áll, de vannak lazább időszakok is. Egy pillanatra sem fordult meg a fejében, hogy visszavonuljon. És már csak egy év választja el a 90. évétől, bízik benne, hogy még sokáig találkozhat vele a közönség. Ebben pedig a genetikája egész biztosan segíteni fogja.
Valószínűleg a szüleim is hozzájárultak, hogy még mindig aktív tudok lenni. Sajnos ők nem, de volt olyan dédnagymamám, aki 96 éves koráig élt.
– Most az a cél, hogy ezt leutánozzam, sőt túl is szárnyaljak rajta – mondta mosolyogva.