Harminc év után ismét Rózsa György fogja vezetni a Zsákbamacska című műsort néhány adás erejéig.
Hétvégén robbant a hír, hogy Rózsa György néhány adás erejéig visszatér a képernyőre. A legendás tévés a Zsákbamacska műsorában váltja Pápai Jocit és Majkát, s mint mondja, megtiszteltetésként éli meg, hogy 75 évesen is űzheti imádott szakmáját. A Retro Rádióban azonban azt is elárulta, hogy sokat gondolkozott azon, elfogadja-e a TV2 megtisztelő felkérését.
– Kicsit elgondolkodtam, hogy van-e bennem 75 évesen is elég lendület, hogy egy napi adássorozatot el tudjak vállani. Aztán rájöttem, hogy ez ugyanolyan, mint a biciklizés, nem nagyon lehet elfelejteni, arról nem is beszélve, hogy ez egy örök szerelem. Úgy voltam hát vele, hogy megpróbálom, legfeljebb jön pár csalódott levél, hogy miért nem viszik ezt az öregembert inkább a temetőbe... – kezdte a műsorvezető, aki a jóhangulatú forgatásról pár kulisszatitkot is megosztott a rádió hallgatóival.
– A Covid miatt a formátumot teljesen átalakították. Azelőtt 200-250 ember ült a stúdióban, most csak 10-en ültek bent, jó messzire, hogy nehogy megfertőzzék egymást. Ehhez kellett alkalmazkodni. Én sem mehettem túl közel a játékosokhoz, vagyis csak nagyon ritkán...
Például amikor egy szépségkirálynő a nyakamba borult, én pedig nem tudtam már kitérni előle. Mondjuk nem is akartam... Ilyenkor a lábam valamiért nem moccan
– tette hozzá a tőle megszokott humorral.
A tévés emellett arra is kitért, mit gondol arról, hogy Majkától veszi át a stafétát, de egy félmondatban megemlítette azt is, hogy bizony félelmekkel állt a kamera elé.
– Vitray Tamás egyszer azt mondta, hogy én valószínűleg egy pulikutya és egy gőzmozdony házasságából születtem, mert egy bongyor hajú, ugribugri figura voltam, viszont úgy mentem előre, mint egy mozdony. Abban az időben ezt a magatartásformát kedvelték, most viszont azt, amit a Majka képvisel. (...) Ha megbukok majd, 57 televíziós évvel a hátam mögött, az engem is meg fog viselni... Viszont, ha jól megy, akkor azt mondhatom, hogy megint olyat csináltam, amit kevesen előttem – mondta Rózsa György.