Pápai Joci: Egy szülő nehezen fogja vissza magát, ha a gyermekét bántják
Pápai Joci szerint fontos beszélni arról, hogy a tetteinknek következménye van, és ez alól a gyerekek sem kivételek. Ennek szellemében neveli lányát és fiát is, bár mint mondja: szülőként nehéz visszafognia magát, ha gyermekeit bántják.
Pápai Joci mögött hosszú, nehéz út áll, de máig szívesen emlékszik vissza arra, honnan jött és hová sikerült eljutnia. Többek között erről is beszélgetett a zánkai Bozzay Pál Általános Iskola tanulóival egy rendkívüli osztályfőnöki óra keretén belül az énekes, aki azt szeretné tudatosítani a gyerekekben, hogy ha neki sikerült megvalósítani az álmait, mások előtt sincs legyőzhetetlen akadály. Mind ehhez csak kitartás és szorgalom kell, na meg az, hogy soha ne hagyjuk letörni az önbizalmunkat. Sokszor hallhattuk már, és kivétel nélkül mindenki megtapasztalta, milyen az, amikor az iskolában a gyerekek kiközösítik és csúfolják a társaikat. Joci sem kivétel ez alól, mind a két oldalon állt: bántott és bántották. Éppen ezért úgy érzi, fontos beszélgetni erről a fiatalokkal, hiszen ebben a korban még nincsenek tisztában azzal, mit csinálnak és mit okozhatnak ezzel...
− Visszagondolva az én gyerekkoromra azt gondolom, hogy a gyerekek sem szentek, hiszen az ő korukban még egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mit csinálna, és az milyen következményekkel járhat. Jó néhány esetben fordult elő velem is, hogy én sem tudtam, mit csinálok és mit okozhatok a tetteimmel. Sajnos előfordult, hogy kiközösítettem más gyerekeket, vagy éppen engem bántottak. Az egyetlen mentségem, hogy ilyen esetekben mindig megszólalt bennem egy belső hang, tudtam, hogy ez így nincs rendjén. Nyilván bocsánatot is kértem, vagy éppen engesztelésül odaadtam a legjobb kabátomat. Ez a kép máig tisztán él bennem. Amikor bántottam valakit, annyira megsajnáltam, hogy nekiadtam a kabátomat. A lelkiismeretem mindig megszólalt, és nagyon bízom abban, hogy másoknál is így működik. A mai világban viszont azt látom, hogy sokan másként állnak ehhez... - mondta lapunknak Joci, aki sokszor tapasztalta meg az iskolai bántalmazást gyermekként, de vajon mi a helyzet szülőként? Kíváncsiak voltunk, hogyan éli meg a népszerű énekes azt, ha a gyermekeit éri bármilyen atrocitás az iskolában. Nem vitás, hogy tűzbe menne értük, azonban úgy véli, meg kell tapasztalniuk ezeket a helyzeteket, hogy felnőttként kezelni tudják a kényesebb szituációkat.
Egy szülő nehezen fogja vissza magát, ha a gyermekét bántják. Ezzel szerintem mindenki egyetért velem. Az én gyerekeimet is érte már ilyesfajta atrocitás, bár szerencsére nem fordult elő sűrűn.
A lányomat mondjuk abszolút elkerülték ezek a dolgok, de a fiamnál már más a helyzet. Ő sokkal harsányabb, ráadásul egy központi személyiség: humoros, jó sportoló, vagány gyerek. Azt hiszem, hogy egy bizonyos pontig engedem, hogy megtapasztalja ezeket a dolgokat, hogy megtanulja kezelni őket. Még nem volt olyan, hogy nekem közbe kellett volna lépni, de nagyon sokat beszélgetünk, szeretnék mindenről tudni és a támasza lenni. Ez ugyanis a legnagyobb segítség egy szülő részéről, ha a gyermeke támasza marad egy életen át - fogalmazott az énekes.
Örök fájdalom
Joci természetéből fakadóan örök optimista, ezért aztán nem csak komoly témákról lehet vele beszélgetni, sokszor ugyanis egy-egy váratlan poénnal csal mosolyt mások arcára. Ezúttal sem okozott csalódást, ugyanis elmesélte élete egyik legnagyobb fájdalmát, amit egy lány okozott neki...
− Giber Tímeának hívták a lányt. Ő volt az iskola legjobb csaja, és összejött az egyik haverommal. Három évvel idősebb volt mint én, és vérig voltam sértve, hogy nem engem választott. Azt hiszem, hogy az iskolás éveim alatt ez viselt meg a legjobban. Meg is fogadtam magamban, hogy ez volt az utolsó ilyen az életben, hogy nagyon szerelmes vagyok, de kikukáznak. Azóta nem is történt velem még hasonló sem, , de még mindig nagyon megvisel ez a dolog... - poénkodott a tőle megszokott humorral Joci.
