Tápai Szabina: Lapoztam egyet, és nyitott vagyok az új fejezetre
Tápai Szabina gyönyörű és vidám, könnyed, mégis erős. Egyedülálló, háromgyerekes anyukaként hogyan képes ilyen felhőtlenül megéli a pillanat örömét? Mi a mozgatórugója a hétköznapokban, és mi hajtja folyamatosan előre?
Tápai Szabina a Kucsera Gábortól való szétválása óta egyáltalán nem nyilatkozott. Most viszont kivételt tett, és a hot! magazinnak elárult részleteket az életéről.
hot!: Láthatóan csak úgy ragyogsz! Hogyan jellemeznéd a jelenlegi életszakaszodat?
Tápai Szabina: Most nagyon helyén van az életem. Jó úton haladok. Megtaláltam az egészséges egyensúlyt, amivel a saját életemet tudom irányítani.
Hiszek abban, hogy minden ember a saját életének kovácsa. Nem szeretem azt, amikor az emberek másokkal foglalkoznak; szerintem saját magadnak tudod megteremteni azt, amit szeretnél. Nem leszel több attól, ha mások életére ácsingózol, ha nem teszel azért, amire te vágysz.
Ha mindenki arra koncentrálna, hogy a saját életét igyekezzen szebbé varázsolni, boldogabb világban élnénk. Én ezt próbálom átadni az embereknek.
hot!: Háromgyerekes anyukaként hogyan kezdtél új életet?
T.Sz.: Nem kezdtem új életet. Hiszem, hogy egy életünk van, ebből kell kihozni azt, amit csak lehet, aszerint, hogy melyik életszakasz mit kíván meg. Az én fejemben új életről csak egy halálközeli állapotból való visszatérés után beszélhetünk. Egy életem van, amelyben váltakoznak a magasságok és a mélységek, mint minden egyes ember esetében; ebben próbálok egyensúlyt teremteni a mindennapokban.
hot!: A kudarcokon is ilyen könnyen átlendülsz? Ilyenkor a sportmúltadból merítesz?
T.Sz.: Nem minden sportoló lapoz olyan könnyen, mint én. Amikor abbahagytam a versenysportot, akkor is lapoztam egyet. Nem tudtam pontosan, hogy mi lesz azután, de bíztam benne, hogy jön majd valami jó, valami új. Akkor jöttek a tévés és a marketing-megkeresések. Át tudtam helyezni magam az új életbe, és azóta sem hiányzik a kézilabda. Idén év elején is lapoztam egyet, és nyitott vagyok az új fejezetre. Ha a múltban keresgélünk, könnyen bele is ragadhatunk!
„Megálltam három gyereknél”
hot!: El tudod képzelni, hogy újra férjhez menj?
T.Sz.: Nem gondolkodtam ezen a kérdésen, de most elgondolkodom. Amikor megházasodtam, nem éreztem túl nagy különbséget aközött, hogy egy pár vagyunk vagy később, amikor már házason voltunk egy pár. Mint minden kislány, én is vágytam a gyönyörű fehér ruhára. Egyelőre nem került fel a listámra az a terv, hogy újra férjhez menjek. Ami a gyerekvállalást illeti, azt hiszem, megálltam három gyereknél – örülök, ha őket felneveljük.
hot!: A szülői feladatokban könnyen együtt tudtok működni Gáborral?
T.Sz.: Mint anya és apa jól működünk együtt, ezzel sose volt problémánk.
A gyerkőcök is boldogok ebben; gördülékenyen, felnőttként kezeltük a helyzetet. Úgy látjuk, jól ellátjuk a szerepeinket. Erős szövetséget alkotunk szülőkként, és erre nagyon büszkék vagyunk mindketten.
hot!: A szerelemben milyen vagy? Ugyanilyen racionálisan bohókás vagy inkább romantikus?
T.Sz.: Szerintem a párkapcsolatban is sokat fejlődünk az életünk során. Ha belegondolunk, néha már csak nevetünk az első szerelmünkkel kapcsolatos hibáinkon. Vannak fejlődési szakaszok, ahogy haladunk előre a párjainkkal. Mindegyik kapcsolatunkból tanulunk valamit. Hosszú párkapcsolataim voltak. A következő kapcsolatodban mindig igyekszel valamit másképpen csinálni; attól függ, hány éves korodban találkozol az adott emberrel. Én immár harminchét évesen másként gondolok egy esetleges párkapcsolatra, mint húszévesen. Úgy érzem, sokkal nyugodtabb vagyok, mint korábban, talán még mindig egy kicsit irányító. A szakmámból adódóan sokáig nem tudtam levetkőzni azt, hogy a kézilabdacsapatban a pályán én voltam az irányító. Nyilván ebből volt, ami megjelent a párkapcsolataimban is.
„Nem tudom elképzelni, hogy egzisztenciálisan függjek a páromtól”
hot!: Milyen típusú randikat szeretsz? Egy tengerparti séta vagy inkább egy sportesemény?
T.Sz.: Nem tudom, hány éve nem randiztam! Nem tudok erre válaszolni. Nem is tudom, hogy a szó valódi értelmében mikor voltam utoljára randin – talán huszonévesen. (Mosolyog.) Jelenleg nem az a fontos az életemben, hogy randira hívjanak; nem erre fektetem a hangsúlyt, hanem a családra, a munkára, amit szeretek maximálisan jól csinálni. Ezenkívül próbálom megtalálni és élvezni az apró örömöket az életemben.
hot!: Dolgozó anyuka vagy. A munka mellett hogyan koordinálod a gyerekeket?
T.Sz.: Simán! Az anyataxi reggel elindul: először a sulinál kitesszük Benit, majd a bölcsiben a kétéves Bellát, utána az ovinál az ötéves Millát.
Kevesen tudják, hogy van egy civil állásom, egy cégnél dolgozom adminisztrációs csapatvezetői pozícióban. Minden gyerek egyéves kora után visszamentem dolgozni.
Nem vagyok egy otthonülős anyuka típus. Hozzáteszem, nagy meló a háztartást vezetni, főzni, takarítani, mégis én húszévesen már tudtam, hogy anyukaként is munkába állok majd. Tizenhat éves korom óta önellátó vagyok; már akkor sem tudtam elképzelni, hogy egzisztenciálisan függjek a páromtól. Amit akkor elképzeltem, az meg is valósult. Eredetileg két gyermek volt a fejemben, a harmadik pedig bónuszként érkezett, a mi kis angyalkánk!
„Úgy érzem, kellő magabiztossággal, jó önértékeléssel rendelkezem”
hot!: Amikor kicsik voltak a gyerekek, sose érezted kiszolgáltatottnak magad?
T.Sz.: Nem éreztem magam kiszolgáltatottnak, mert biztonságban voltam, amit előbb magam, majd közösen teremtettünk meg. Szerencsére nem tartoztam azon sportolók közé, akik elherdálták a pénzüket. Vállalkozásokba fektettük, mert már akkor is úgy gondoltam, hogy nem szabad mindent felélni. Tőlünk függ, hogy milyen gondolatokat, érzéseket táplálunk magunkban. Elengedhetetlen, hogy építsük magunkat jó gondolatokkal, pozitív életszemlélettel. Ennek a hozzáállásomnak köszönhetően úgy érzem, kellő magabiztossággal, jó önértékeléssel rendelkezem. A sport mellett mindig is hittem a gondolat teremtő erejében.
hot!: A gyerekek és általuk az anyaság megélése mit adtak hozzá a személyiségedhez?
T.Sz.: Mindennap fejlődünk, de az anyaság számomra megnyugvást hozott. Korábban nagyon harsány voltam, de ahogy érkeztek a gyerekeim, fokozatosan lettem nyugodtabb és türelmesebb. A szüleim szokták mondogatni: „Szabika, hogy tudtad századszorra is ilyen nyugodtan elmagyarázni nekik ugyanazt?” Szeretetnyelvvel közelítek feléjük, és igyekszem megérteni őket. Beni már majdnem tízéves, azt veszem észre, hogy egyre jobban lehet vele beszélgetni. Ha butaságot is csinál, úgy érvel, hogy néha engem is elgondolkodtat: lehet valami igazság abban, amit mond. Mindhárman ki tudják mutatni a szeretetüket. Fontos volt, hogy megtanítsam nekik, hogy ne féljenek ölelést, simogatást adni, hogy kimutassák: szeretjük egymást és általában az embereket.
hot!: Mennyire terelgetitek őket a sport felé?
T.Sz.: Megbeszéltük az édesapjukkal, hogy nem feltétlenül szeretnénk, hogy élsportolók legyenek. Elsősorban a mozgás szeretetére nevelnénk őket. Mindegyiknél az úszással kezdtük, Beni dzsúdózott is, most hetente kétszer jár focira és kétszer kézilabdázni. Mindketten megtapasztaltuk Gáborral, hogy az élsport mennyi lemondással jár, ez pedig nem való mindenkinek. Természetesen sok mindent tanultam általa, amit ma is hasznosítok az állásomban. Például sose kések el, mindenhol ott vagyok időben, Sőt, van, hogy kicsit előbb is!
hot!: Nehéz volt visszanyerni az alakodat és a nőiességedet a három várandóság után?
T.Sz.: Szerencsés vagyok, minden gyerkőc után hamar visszanyertem az alakomat. Ennek nagy része a genetikámnak köszönhető, de amint lehetett, már a babakocsival is futottam fel-alá a dombokon a környéken. Nemrég újra rendszeresen beiktattam a mozgást az életembe: futok, biciklizem és elektrostimulációs tréningre járok. Fontos számomra a mozgás, ami szintén endorfint termel – ezzel is boldogabbá tudom varázsolni magam.
hot!: Hogy érezted magad a fotózáson ezen a gyönyörű pipacsmezőn?
T.Sz.: Téli lány vagyok, mégis jobban szeretem ezt az időjárást, amikor egy lenge ruhában és egy saruban kényelmesen és jól érzem magam. Azt is élvezem, amikor profik kezébe kerülök, és így átváltozhatok. A hétköznapokban sokszor járok minimális sminkkel, de egy-egy üzleti tárgyalásra szívesen felhúzom a magassarkút!
