Drámaian nehéz gyermekkora volt Tóth Andinak, amihez még hozzáadódtak felnőttkori traumái. Az énekesnő mentálisan összeomlott, de annyira, hogy azt hitte, belepusztul. Akkor egy barátja tanácsára pszichológushoz fordult, akihez mai napig is jár.
Mindössze 14 éves volt Tóth Andi, amikor elmenekült a családi házból, ahol apja rettegésben tartott mindenkit. A kamaszlány két bőrönddel és azzal a tudattal hagyta el szüleit, hogy mindent maga mögött tud hagyni, minden rosszat és Magyarországon egy teljesen tiszta lappal új életet kezdhet. De hiába nyert később tehetségkutatót, indult be a vágyott énekesi karriere, a múlt árnyai folyamatosan ott ólálkodtak körülötte, végül bekebelezték.
Szülői, vagy bármilyen más felnőtt segítsége és útmutatása nélkül kellett új életet kezdenie Andinak Budapesten. Ami már csak azért is nehéz volt, mert édesapja azzal indította útnak: ócska drogos k.rva leszel.
"Édesapám eléggé megnehezítette, hogy nekünk otthon egy családi környezet legyen"
– mesélte az 1Kanapén című műsorban Andi. – Én bontottam meg ezt a közeget, tudtam, hogy nekem ebből ki kell szállnom! Aztán pár évre rá a bátyám is követte a példámat és elment Németországba a feleségével, aztán rövidesen már váltak is a szüleim… Mi tettük meg azt a lépést, amit nekik kellett volna már évekkel korábban… A szüleim viszonyából mi mindent érzékeltünk, minden előttünk zajlott, igazából 0-24-ben ment a csetepaté. Nem volt ez titok, igazából mindenki látta, hogy egy toxikus kapcsolat… Édesapámnak is rossz gyermekkora volt, később felnőttként mindig a pénz és a siker volt fontos. Mi is szegények voltunk és ő a lehetőséget látta bennünk, mint egy bank. Aztán jöttem én, hogy én nagyon szeretek énekelni, rögtön dollárjelek voltak a szemében… Tudtam, hogy ahhoz, hogy később onnan elmeneküljek, ezt tűrnöm kell…"
Andi később elárulta azt is, hogy már nem haragszik apjára, de csalódott. Mert hiszi, hogy mindenkinek jár a boldog gyermekkor, ami neki nem adatott meg. S bár elmenekült, cipelte magával a traumáit is, amik mai napig súlyos málhaként nehezednek életére.
Miután vége volt a faktornak és megnyertem, és lett ott egy párom, élete első szerelme, már lehetett látni, hogy valami nem okés velem.
Hogy ez így kezdett sok lenni, kezdtek rohamaim lenni, és akkor ajánlották, hogy járjak rendszeresen pszichológushoz, ami elsőre elég ijesztő volt. És én tulajdonképpen azóta is járok! Volt egy szörnyű gyermekkorom, tele traumákkal, de az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor megnyerte a tehetségkutatót és ezzel jött minden. A gyermekkori traumák a felnőttkori traumákkal és egyszer csak felrobbant minden. És konkrétan azt éreztem, hogy meg fogok őrülni, hogy ebbe bele fogok halni, bele fogok pusztulni. És ezzel minden nap meg kell küzdenem, a következmények életed végéig kísérnek. Te döntöd el, hogy megpróbálsz ezzel együtt élni, megszereted azt az embert, aki lettél ezáltal, vagy belesüllyedsz… De pszichésen stabil vagyok!"
– A múltban megélt traumák kihatnak, kihathatnak a jelenre, onnan eredhet a depresszió, a pánik, a szorongás – magyarázta a Ripostnak Dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus. – A szorongás jelzi, hogy valami nincs rendben. Persze a trauma tág fogalom, lehet enyhébb, keményebb, lehet hatványozott. Az a jó, ha valaki felismeri, hogy baj van és segítséget kér szakembertől. Mert ott felszínre kerülnek a problémák, le tudnak menni a mélyére és utána azokat rendbe lehet tenni. Mert nincs olyan, aki mindig boldog, akinek semmi sérelem, semmi stressz nincs az életében. Ezeken azért is kell dolgozni, mert a traumák kihatnak az élet minden területére, úgy a munkára, úgy az emberi kapcsolatokra, úgy a párkapcsolatra is!