Nincsenek szavak: hatalmas vihar miatt lett tömegiszonyos Marcellina
Élénken él az énekesnőben az emlék, amikor csapdába került egy erdőben pusztító vihar miatt.
Viharos nyárnak nézünk elébe! – szajkózzák az időjósok, és valószínűleg igazuk lehet, hiszen éppen szerdán csapott le az országra egy hatalmas vihar. Orkán erejű széllel, zúduló esővel és helyenként jéggel érkezett, és olyan gyorsan távozott, ahogyan jött. Van, hogy csak az otthon melegéből szemléljük a háborgó eget, ám az is megeshet, hogy a természetben csap le ránk. Marcellinával ez utóbbi történt. A zenész még mindig úgy emlékszik a csaknem tragikusan végződő esetre, mintha tegnap történt volna. Az erdőben érte a pokoli égi háború...
„Azt hittük, hogy itt a világ vége!”
A még mindig fiatalosan gyönyörű zenész sokkoló részletességgel mesélte el, mi történt azon a pusztító napon.
– Egy augusztus 20-i eseményre, mint sztárfellépő voltam hivatalos, éppen a Himnusz előtti pillanatokban végeztem a dalokkal, amikor láttuk, hogy sűrűsödnek a felhők, elsötétült az ég.
Mint a villám, megérkezett a vihar, hogy én még ekkorát nem láttam! Hatalmas szél, dörgött, villámlott, azt hittük, komolyan, hogy itt a világ vége!
– kezdte felidézni Marcellina a 90-es években történteket.
A tömeges eseménynek Szolnok, a Tisza part adott otthont, sőt, a szervezők az erdőn keresztül létesített szűk bejáraton keresztül léptették be a közönséget. A többezer embernek gyönyörű látványt nyújtott a tiszai vidék, ám úgy tűnik, a szervezők arra nem voltak felkészülve, hogyan kezeljék a vihar elől kiáramló tömeget.
Még a tapsnak sem volt vége, amikor úgy igazán lecsapott a vihar, az emberek pedig özönlöttek volna ki, csakhogy szűk volt a hely, ezért egymást taposták.
– Soha nem féltem még annyira, mint akkor. Volt egy testőr velem, és ő azt tanácsolta, hogy az erdőn keresztül törjünk magunknak utat inkább, kerüljük el a tömeget. Igaza lett. Ugyan nehezebb volt kijutnunk, és bőrig áztunk, rettegtünk, de sikerült. Tulajdonképpen ezzel megmentette a helyzetet az emberem! Hálás voltam érte – mondta tovább részletekbe menően a horrorsztorit a szaxofonos zenész, Marcellina, aki attól a pillanattól kezdve lett tömegiszonyos.
A mai napig pánikol
Az agorafóbia nem játék: lebénítja az embert, sokszor a levegőt kapkodja, úgy érzi, kicsúszik a talaj a lába alól és elgyengül. Ezek a tünetei Marcellinának is azóta a bizonyos eset óta, pedig alapvetően nem ilyen fából faragták.
Én bátor lánynak vallom magam, de az pokoli volt!
– Azóta is, ha nézőként, ha fellépőként megyek, alkalmazok pár taktikát, hogy ne essek pánikba: ha tehetem, elkerülöm a tömeget. Ha mégis koncertre mennék, VIP-páholyba kérem a jegyem, ahol szellősebben vagyunk. Mindig a szélére állok, a tömegbe soha, és viszek magammal valakit, akibe belekapaszkodhatok szó szerint is – tette hozzá végezetül Marcellina, aki éppen Berlinbe tartott beszélgetésünk idején, ahol fellép, és egyúttal Németországban élő rokonait is meglátogatja.
