"Tudom, hogy örök életűek vagyunk!" – így ünnepli 72. születésnapját Pataky Attila
Pataky Attila a születésnapja alkalmából adott interjút a Borsnak. Elárulta, bár voltak akadályok, nehézségek az életében, mindennel megküzdött, és a megpróbáltatások bölcsebbé tették. Minden úgy kerek, ahogy volt, ahogy van.
Pataky Attila szerencsésnek érzi magát, hogy a 72 éve alatt önmaga lehetett. A hosszú úton, amit Miskolcról indulva bejárt, édesanyja bölcsességei segítették. És bár idén nem csapnak – legalábbis nem tud róla – nagy bulit, ő így is boldog, mert szombatról vasárnapra átzenélheti magát a születésnapjába.
– Isten éltessen sokáig születésnapod alkalmából. Hogyan éled meg az idő múlását?
– Köszönöm szépen! Ha hagyja a nagyvilág, akkor a maga természetes folyamatában, mint bárki más. Most pont az az időszak van, amikor az ember nem mindennek tud felhőtlenül örülni.
Édesanyám sok dologra megtanított, az ő bölcsessége rengeteget segít. Mindig azt mondta: a kor nem érdem, csak állapot. Rajtunk múlik, mivel töltjük meg, képesek vagyunk-e változni és változtatni.
Ez a legfontosabb kelléke az életemnek. A szülői adomány között van, hogy Istenhitre, az élet tiszteletére neveltek. A múlton nem lehet változtatni, de arra jó, hogy az ember tanuljon belőle. EDDA boldogságban töltöm az életem, szerencsés vagyok, hogy ez a csoda megtörtént, amit már senki nem tud elvenni tőlem. A 72. életévemet töltöm, ami már az enyém, minden örömével, bánatával és megpróbáltatásával egybevéve, de boldog fickónak vallom magam.
"Nem jövendölöm az életemet"
– Az élet elmúlásáról milyen gondolatok jutnak az eszedbe?
– Nem jövendölöm az életemet. Sok mindennek jutottam a birtokába, mert aki kér, annak megadatik, aki keres, az talál. Ismerem a saját időtlenségemet.
Tudom, hogy van élet- és halálkapu, jövünk és megyünk. Tudom, hogy örök életűek vagyunk, hiszen a tudat vagy a lélek megy tovább.
Nincs semmitől félnivalóm. Ha valamiért a következő pillanatban már nem léteznék, nem történt nagy dolog. Tizennégy-tizenöt éves koromban anyukámmal az élet nagy dolgairól is tudtam beszélgetni, elmondta: ne árts, még ha sokszor nehéz döntéseket kell hozni. Nincs nap, hogy ne jutnának eszembe a szavai. Ő ma is itt van velem, ha akarok, diskurálok vele.
– Hogyan ünneplitek meg idén az évfordulódat?
– A 70. születésnapomon volt egy hatalmas és emlékezetes meglepetésbulim, azt biztosan nem fogjuk tudni megismételni. Nekem idén is a legnagyobb ajándék, hogy zenélhetünk, szombaton Siófokon lépünk színpadra, gyakorlatilag átzenélem magam a születésnapomba. Ez tesz boldoggá, nem kell ennél nagyobb dolog. Annak fogok örülni, hogy meg lesz a 72. évem. Persze a buli után biztosan eldurran egy-két üveg pezsgő. 6 óra egy perckor, Miskolcon születtem, épp akkor, amikor fújt a gyár, és indult a hajnali műszak.
"Ha holnap reggel menni kéne, semmi gond nem lenne"
– A születésnapok, az évfordulók alkalmával gyakran vet az ember számot az életéről: mi az, amit sikerült megvalósítani, vagy épp ellenkezőleg, mit nem tudtunk véghez vinni. Te szoktál ezeken gondolkodni?
Ebben is mázlista vagyok, mert semmilyen hiányérzetem nincs. Ha holnap reggel menni kéne, semmi gond nem lenne.
Bejártam egy utat, lehetőséget kaptam a teremtéstől, a saját tehetségemmel és akaraterőmmel vegyítve Miskolcról indulva értem el mindent. Óriási lehetőség az élet, ezért nagyon tisztelem. Végtelenül szomorúan tekintek azokra, akik a világban ezt nem tudják értékelni.
– Ahogy mondtad, voltak akadályok az életed során, ilyen például a betegség is, amivel neked is meg kellett küzdened. Hogy szolgál most az egészséged?
Az elmúlt tíz évben több leckét kaptam az élettől, de mindegyikből sikeresen kijöttem, és lélekben ettől gyarapodtam.
Kell tenni azért, hogy úgy állhassak fel a színpadra a közönség elé, hogy száz százalékosan nézzek szembe a rajongókkal, ez magától nem működik. Kemény akarás, és következetesség eredménye. Önmagam kutatásával, segítek a szervezetemnek, hogy még jó ideig tudjak létezni. Van vele munka, de ez így szép és jó. Hálás vagyok a sorsnak, hogy Pataky Attila lehetek!
