Pataky Attila: Az idő sem gyógyítja be a sebeket
Napra pontosan 30 éve történt, hogy az EDDA fiatal gitárosa hajnalban, motorjával elindult Agárdról, ahová később már hiába várták haza. Kun Péter 1993. július 10-én halálos balesetet szenvedett.
Pataky Attila, a zenésztársak és persze az EDDA rajongók soha nem felejtik el azt a 30 évvel ezelőtti napot, amikor a 25 éves gitáros zseni motorra pattant az agárdi EDDA táborban, hogy egy kicsit kiszellőztesse a fejét a koncert után. Kun Péter Velencénél, a 7-es főút 47-es kilométerénél éppen visszafordult, amikor az utána küldött testőr halálra gázolta. Pataky Attila még három évtizeddel a tragédia után is csak nehezen beszél fiatal barátja és zenésztársa elvesztéséről.
„Örök hiányérzetet hagyott bennem”
– Péter emlékére ma gyertyát gyújtottam, de nem megyek el a baleset helyszínén álló emlékműhöz, mert még ma sem tudom feldolgozni a halálát, ami az értelmetlennél is értelmetlenebb volt. Örök hiányérzetet hagyott bennem és ez a fájdalom nem múlik, hiába telt el már harminc év.
Vannak sebek, melyeket az idő sem képes begyógyítani...
– kezdte szomorúan a banda frontembere, aki úgy gondolja, Kun Péter sorsa addig a napig volt megírva.
„Soha nem feledjük el őt”
– Hitem szerint minden úgy történik, ahogyan az egy ember számára meg van írva a sors által. Neki erre az életre sajnos ennyi volt rendelve. Péternek ott mennie kellett, nekünk pedig tovább kellett lépnünk az elvesztése felett érzett mérhetetlen gyászon és fájdalmon. Bizony igaz a mondás, hogy mindig annak a nehezebb, aki itt marad. Soha nem felejtjük el őt, de bevallom, nem beszélünk róla, mert csak sebeket tépünk fel vele. Őszintén megmondom, a családjával is megszakadt a kapcsolatunk. Akkoriban hagytuk egymást gyászolni és túlélni. Az édesanyja, az édesapja, a testvére és a kedvese is nagyon meggyengült a tragédia után.
Szó szerint rámentek a fájdalomra, ami teljesen érthető
– tette hozzá fájdalommal a hangjában Pataky Attila.
Kun Péter
Édesapja hivatásos zenész volt, rendezvényeken, lakodalmakban játszott. Gyerekkorában Pusztaszabolcsról Százhalombattára költöztek. Apai segítséggel indult meg zenei képzése, szülei negyedikes korában íratták be zeneiskolába, gordonka tanszakra. 1979-ben kapott egy akusztikus gitárt, s ettől kezdve rövid ideig mindkét hangszeren képezte magát, végül a gitár mellett döntött. 1981-től több amatőr zenekarban játszott. Emellett hétvégenként édesapjával zenélt esküvőkön és bálokon. Saját maga kereste meg első komoly hangszere árát, egy professzionális, B.C. Rich márkájú gitárt. 1991 tavaszától az EDDA Művek gitárosa lett, a május 1-jei Pecsa-koncerten mutatkozott be. Az együttes új erőre kapott a tehetséges, fiatal gitárossal. Péter 1993. július 10-én, azon a napon halt meg, amikor barátnőjével megismerkedésük 3. évfordulóját tartották volna, aki épp akkor volt négy hónapos terhes. Temetésére több ezer gyászoló jelenlétében 1993. július 17-én került sor a százhalombattai katolikus temetőben. Kun Péter emlékét a baleset helyszínén ma is őrzi egy emlékmű, ami egy gitárt ábrázol és ami azóta is a rajongók zarándokhelye.
