A fantázia világa helyett Utasi Árpi mostanában marad a realitások talaján, a nagy szerelem pedig egyelőre várat magára.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis mesemondó, a szerbiai Csantavérről, aki jött, látott és győzött egy népszerű tehetségkutatóban. Ő nem volt más, mint Utasi Árpi, aki gyakorlatilag az egész ország kedvencévé vált. Ennek azonban már 16 éve, azóta pedig nagyot fordult a világ a tiszta tekintetű kisfiúval.
A Bors megkereste Utasit, aki már csak ritkán kalandozik a mesék és a fantázia világában. Életében a főszerepet leginkább a munka vette át, egy szabadkai gyárban dolgozik, ami legfőképp üvegszövet gyártással, és többek között szigetelőanyagok előállításával foglalkozik. Árpi nagyon szereti a munkáját, és egyre feljebb jut azon a bizonyos ranglétrán.
– Szeptemberben lesz két éve, hogy Szabadkán dolgozom ennek a bizonyos cégnek. Csoportvezető vagyok, mondhatni asztalfőnök. Emellett a fő célom, hogy lerakjam a jogsit, az elméleti részen már sikeresen túl vagyok. A negyven kötelező gyakorlati órából húszat már levezettem. Mesét már nem mondok gyakran, nem fér bele a rohanós hétköznapokban. A munkára és a jogsira koncentrálok, ha pedig akad egy kis szabadidőm, sportolok. Focizom vagy úszom egy jót – kezdte a Borsnak Árpi, aki még mindig Csantavéren lakik, abban a házban, amit a tehetségkutatós nyereményéből vett.
A mesék egykori királya arról is őszintén beszélt, hogy a lányok pillanatnyilag nem játszanak főszerepet az életében, ezért a nagy szerelem is várat még magára. de egyszer annak is biztos eljön az ideje. Addig Árpi marad a realitások talaján, és elsősorban a gyárra koncentrál.
A tehetségkutató hősének korábban a malom volt az élete, ám az sajnos csődbe ment. Ezután költözött Kecskemétre, ahol egy munkásszállóban élt.
– Körülbelül két hónapja dolgozom itt, Kecskeméten, miután a malom sajnos csődbe ment. Gondoltam egyet, és elhatároztam, hogy a nyakamba veszem a várost! Azon is töprengtem, hogy Budapestre költözöm, de az túl nagy falat lett volna elsőre. Persze, amilyen gyakran csak tudom, meglátogatom a szüleimet Csantavéren – mesélte négy éve a Ripostnak Utasi.