Berki Krisztián gyermekkorában a videójátéknak és a bringának örült a legjobban a születésnapján, most azonban üres kézzel érkezett hozzá az édesanyja. Egy sírhoz mit is vihetett volna magával az összetört szívén kívül?
Berki Krisztián 42 éves lett volna július elsején... A celeb azonban már nem élhette meg a születésnapját, hiszen 2022. május 6-án váratlanul elhunyt. Az édesanyja, Júlia a mai napig képtelen feldolgozni, hogy elment az egyetlen gyermeke, még mindig az okokat kutatja, illetve igyekszik túlélni a szomorú hétköznapokat. Nincs könnyű dolga...
Júlia asszony korán kelt július elsején, azon a szombati napon, hogy még a hőség előtt felérjen Budapestre, a Farkasréti temetőbe. Az utazás alatt kavarogtak a fejében a gondolatok: vigyen ajándékot a fiának? Legyen ez a születésnap olyan, mint a régi szép időkben? Sütit vigyen? És mit mondjon majd az ég felé fordulva a sírhant előtt? Köszöntsön vagy búcsúzzon? Kérleljen vagy vádoljon? Esetleg a csend lesz a legtöbb, ami történhet ott?
Gondolkodtam süti sütésen. Krisztián a brióst szerette a legjobban. A cukros brióst. Amikor édességre vágyott, mindig ezt kérte tőlem
- mondta elcsukló hangon Júlia a Bors megkeresésére. − De végül nem sütöttem. Minek? Ki ette volna meg? Nekem étvágyam sem volt azon a napon... ahogy a hétköznapokon sincs túl sok. Nehezen megy le az étel, hiába telt el egy év. Még mindig képtelen vagyok elhinni, hogy nincs többé a fiam. Pedig nincs és nem is jön vissza soha már − győzködi magát szomorúan az édesanya.
Amikor azt kérdeztük Júliától, hogy mi volt az a születésnapi ajándék, aminek Krisztián a legjobban örült, az édesanya hangja megváltozott. Újra tele lett élettel és örömmel. Így beszélt:
Azt hiszem, hogy a legeslegboldogabb nyolcéves korában lehetett, amikor megkapta a régóta vágyott bringáját. Egy BMX-et. Sosem felejtem el, ahogy csillogtak a szemei, ahogy rápattant és a nyári szünetben csak a nap végén láttuk újra izzadtan, sárosan hazajönni... A mindene volt a sport már akkor is, a bringa pedig különleges helyekre repítette, ágon-bokron ment át vele.
A másik nagy boldogsága egy kicsit előbb volt, hatéves korában kapott egy Commodore 64 számítógépet, joystick-kel, hogy videojátékozhasson. Na attól is a fellegekben járt a kincsem - mondta az édesanya.
Az édesanya egyedül volt a fia sírjánál, nem találkozott senkivel. Szótlanul leszedte a száraz virágokat, frisseket tett a helyére, elegyengette a szétgurult földcsomókat, leszedte a pókhálót, megigazította a vázákat. Pont úgy, azokkal a mozdulatokkal, mintha a gyermeke ágyát vetette volna be.
Bár itt vagyok és élek, pontosan tudom, hogy a gyermekem miatt érzett gyász az utolsó leheletemig elkísér. Én már nem leszek soha jól. Úgy igazán jól, amikor az ember megengedheti magának egy pár másodpercre, hogy boldog legyen. Ez lett a sorsom. A fiam jelentette számomra a legnagyobb boldogságot, az elvesztése pedig a mérhetetlen fájdalmat.