Ákos gőzerővel készült a felújított Operaházban rendezett duplakoncertjére, ami a Harminc Év címet viseli, ám emellett is akadt ideje, hogy interjút adjon a Borsnak.
A Kossuth-díjas énekes a Borsnak mesélt arról, mit jelent számára minden nehézség ellenére embernek maradni, sőt, még az Azariah által okozott tömeghisztériára is reagált.
Bors: Az új, október 22-én megjelent dalod címe Ember maradj. Számodra mit jelent embernek maradni minden körülmények között? Nincs benned egy olyan érzés, hogy számos nehézség történik a világban, ami miatt egyre nehezebb embernek maradni?
Ákos: Hihetetlen időket élünk, pont erre az élményre próbál reagálni a dal, de talán még elmondhatjuk, hogy ennél szörnyűbb helyzeteket is átvészelt már az ember, egész kontinensekre kiterjedő háborút, nácizmust, kommunizmust, talán a globális idiotizmust is túléljük valahogy. Minden korban nehéz volt embernek maradni, és csak azoknak sikerült, akik nagyon akarták. Indulatok nélkül, vagy talán kevesebb indulattal kezelni a problémákat, több derűvel fordulni egymás felé: valami ilyesmit képzelek a dalcím mögé.
Bors: Ha visszagondolsz, ki volt a te legnagyobb tanítómestered? Aki segített embernek maradni is akár?
Ákos: A szüleim példája, aggódó szeretete itt van velem ma is, bár már régen nem élnek. Lelki vezetőm, a tavaly elhunyt Farkas atya is nagy példa volt számomra: kilencvenévesen is derűsebb és fiatalosabb volt, mint a valóban fiatalok többsége. A tudásáról, hitéről már nem is beszélve.
Bors: Szakmai vizekre evezve: tizenkilenc éves voltál, amikor a zenei pályára kerültél. Hogy látod a mostani fiatal zenészek helyzetét? Hallgatod őket? Azariah például tömeghisztériát váltott ki a napokban.
Ákos: Ők nagyon jól elvannak az én okos tanácsaim nélkül is. Nem hallgatok ilyesmit, nem nekem szól, de természetesen én is hallottam a tömeghisztériáról. Jó látni, hogy egy generáció megtalálja a saját hangját, a saját sztárjait, még az se baj, ha én nem értem az egészet. De nem is kell: a sikerrel nem szabad és nem is érdemes vitatkozni. Számomra furcsa, hogy a mulatós zene műfaja él tovább sok mai produkcióban, bevallom, ezzel soha nem tudtam mit kezdeni. Sok sikert kívánok, igen, még többet, azt remélve, hogy van a fiatal előadók mellett olyan ember is, aki nemcsak a bevétel számolásához ért, de látja a hirtelen felívelő siker hátulütőit, és esetleg nehéz helyzetekben is segíteni tudja őket.
Bors: Korábban az egyik legtermékenyebb hazai előadó voltál, gyakran jelentek meg lemezeid. Manapság már kicsit ritkábban rukkolsz elő új szerzeménnyel. Van ennek egy olyan oka is, hogy most már csak akkor "szólalsz meg", ha valami nagyon fontosat szeretnél átadni?
Ákos: Nagyjából megállás nélkül dolgoztam az elmúlt 35 évben, folyamatosan turnézunk, fesztiválkoncertek és aréna-előadások hosszú sora van mögöttem, sikerlemezek, nagy slágerek, színházi munkák, hangoskönyvek, alkalmazott zenék, verseskötetek, prózakötet, kisjátékfilm... felsorolni is sok. Több száz dalt írtam életem során, most egy jubileumi, dupla Opera-koncertre készülök, aztán decemberben jön az újabb, ezúttal ültetett, akusztikus Aréna, úgyhogy nem érzem, hogy nagyon lazsálnék. Életem talán legnehezebb próbafolyamatának finisében vagyunk, de közben új dalt is írtam, az Ember maradj már elérhető az összes létező platformon. Az első nap még a legfelkapottabb videók közé is bekerültünk, éppen a korábban említett, fiatal generáció produktumai közé, ami kisebbfajta csoda, különösen, ha a tartalmat tekintjük.
Bors: A hétvégén kerül sor a felújított Operaházban megrendezett koncertedre. Mennyi ideig tartott a felkészülés?
Ákos: Öt hétig zajlottak a próbák, időnként leköltöztünk Győrbe a filharmonikus zenekarhoz, szóval elég intenzív volt a felkészülés. A kétfelvonásos műsorban a szimfonikusok mellett a rockzenekar és a kórus is fontos szerepet kap, ritkán játszott dalok, egyvelegek és versek is megszólalnak majd előbb az Opera, aztán decemberben az Aréna színpadán: igyekszünk méltó, szép előadással megünnepelni, hogy a közönség szeretete, figyelme már harminc éve kísér szólistaként.
Bors: Ennyi év színpadi tapasztalattal érzel még lámpalázat vagy nyoma sincs?
Ákos: Talán nem a lámpaláz erre a legjobb szó. Alapvetően izgulós, készülős alkat vagyok, nagyon szeretném, ha a lehető legjobb formában, ajándékként tudnánk átadni azt a rengeteg ötletet, készülést, odaadó munkát, amit a HARMINC ÉV című jubileumi előadásába sűrítettünk.