Bagi Iván gyermekotthonban nevelkedett, fiatal kora óta szívén viseli a nehéz sorsúak ügyét. Nemrég egy női javítóintézetben járt, ahol fontos elhatározásra jutott.
Bagi Iván nevét hallva a legtöbb embernek a legendás paródiák és az önfeledt szórakozás jut eszébe, s jó páran talán nem is gondolnák, milyen nehéz múlt van az örökké mosolygó előadóművész mögött. Pedig a humorista sosem titkolta: gyermekotthonban nevelkedett, ezért mindig is szívügye volt a nehézsorsú fiatalok segítése.
Néhány napja egy női javítóintézetben járt, a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban. A tapasztalatairól a Borsnak mesélt:
– Előzetes letartóztatásból érkező 15-16 éves lányoknak tartottam motivációs előadást, akiket különböző bűncselekmények miatt ítéltek el. Egy kicsit féltem is – ismerte el az íróként is tevékenykedő Bagi Iván, majd hozzátette, hogy aztán épp ellenkezőleg történt; kifejezetten jó érzései voltak a társaságukban.
– Talán meglepően hangzik, de ilyen nyitott, fogékony légkört ritkán tapasztalok magam körül. Ránézésre egyáltalán nem látszik rajtuk, miket követtek el, mindegyikükben van valami angyali vonás. Tovább megyek: A társaságukban sokkal több őszinteséggel, emberi vonásával, szeretettel találkozom, mint azok között, akiknek volt gyerekszobájuk.
– Engem mindenesetre felvillanyozott a találkozás velük. Én magam is gyermekotthonban nevelkedtem, ezért szeretnék visszaadni valamit nekik azokból a dolgokból, amiket az élettől kaptam.
Bagi Iván elismerte, az ő idejében 10-ből 7 fiatal végül elkallódott, most ez a szám már 10-ből 5-re redukálódott. Ez kétségtelenül azért némi javulásnak számít, de még mindig igen kétségbeejtő arány. A humorista, író úgy érzi, ő sokat tudna tenni azért, hogy a nehéz sorsú fiataloknak lehetőségük legyen a kitörésre.
– Az előadásaim szerencsére minden alkalommal pozitív visszhangot keltenek köztük, ugyanakkor sajnálatos módon nem igazán van lehetőségem tartani a kapcsolatot az intézetben nevelkedő fiatalokkal.
Éppen ennek okán szeretnék létrehozni egy tehetségkutatót nehéz sorsú gyerekek számára, sőt szívesen tartanék irodalmi szakkört nekik, ami ennek a tehetséggondozásnak a fontos alapeleme lehetne.
A lényeg, hogy semmiképp se kallódjanak el, maradjanak a jó úton, ha már egyszer rálépnek. Nem kis feladat.