Lassan két hete, hogy újabb térdműtéten esett át Széphalmi Juliska. A sztáranyuka otthonában lábadozik, és nem is titkolja, hullámzó a lelkiállapota. Van, amikor bizakodó és motivált, de vannak napok, amikor kilátástalannak érzi az életét.
Mint ahogy arról a Bors is írt: nemrég balettgyakorlat közben megroppant Széphalmi Juliska térde. Az orvosok nem láttak más megoldást, mint a műtétet, amin azóta túl is van. A táncosnő bízik benne, hogy pár hónap múlva újra a régi lesz és visszatérhet a színpadra. Ez az időszak kőkemény erőpróba elé állítja és nagyon megviseli, hogy állandóan szívességet kell kérnie.
Széphalmi Juliska: Sokszor vagyok magányos!
Nagyon nehéz hetek, hónapok vannak a sztáranyuka mögött. Vége lett a kapcsolatának és újabb térdműtéten esett át. A táncosnő úgy érzi, a lelki nehézségeknek testi kivetülése van, az élet megint megálljt parancsolt neki.
– Hullámzó a hangulatom, nem tagadom, ma éppen nagyon lent vagyok – kezdte nagy sóhajjal Széphalmi Juliska.
Egyszer fent, egyszer lent. Egyik nap iszonyatosan bizakodó vagyok, erős és motivált, de ma például egész nap sírok! Úgy érzem darabokra esett az életem! Lacika persze motivál, feladatot ad, de egyik héten az apukájánál van, a másikon van nálam. Így sokszor vagyok egyedül, sokszor vagyok magányos! Érdekes, de az előző térdműtétem nem viselt meg ennyire, akkor sokkal könnyedebben vettem az egészet.
„Állandóan szívességet kell kérnem”
– Tudom, hogy majd jobb lesz, de jelenleg járni sem tudok. Kivették a varratokat, már csak egy mankóra van szükségem, de nyilván még mindig nem vezethetek, ami szintén megvisel. Mint ahogy az is, hogy állandóan szívességet kell kérnem a mindennapok teendőihez is. Nem vagyok jól, most is alig várom, hogy beszélgessek a pszichológusommal, akihez egy ideje járok. Hosszú út áll előttem, és egyelőre nem látom a végét!
