76. születésnapját ünnepli ma Zalatnay Sarolta. A legendás énekesnő számot vetett az elmúlt 75 évről, a Borsnak nagy szerelmekről, nagy sikerekről, rossz döntésekről, de kudarcokról is mesélt.
Jóban van a korával Zalatnay Cini, aki december 14-én ünnepli 76. születésnapját. Az énekesnő még mindig aktív, sok helyre hívják, hétvégén is három fellépése lesz. Ezért idén csendesen, családi körben ünnepel és csak egy kis tojáslikőrt iszik, mert az nagy kedvence.
Az énekesnő hete is jól indult, hétfő hajnalban adventi koncertet adott a szarvasi Ótemplomban, ami után születésnapja alkalmából megáldotta a helyi lelkész.
– Úgy indítottam reggel, hogy hálát adtam az Istennek és a szeretteimnek, hogy ennyit is megélhettem – árulta el az ünnepelt a Borsnak. – Persze az ember kér is ilyenkor a Jóistentől, nem csak megköszöni az eddigit. Én azt kértem, hogy egészséges legyek, és a hangom szóljon ugyanúgy, ahogy világéletemben szólt. És, hogy legyen még erőm arra, hogy örömet okozzak a dalaimmal az embereknek és arra a sok-sok tervre, amit még szeretnék megvalósítani. Például, hogy öltöztessük új, modernebb, fiatalos köntösbe a slágereimet. A Hosszú forró nyár, amit DR BRS-sel csináltunk, hatmilliós elérése lett, ami hatalmas szám. Ezért szeretném az Apácát, vagy a Tölcsért csinálok a kezemből is felújítani, mert haladni kell a korral!
Cini arról is beszélt, hogy éppen ezért tényleg igyekszik vigyázni magára, az egészségére.
– Gyerekkoromtól epeérzékeny vagyok, vigyáznom kell arra mit eszem, na jó nem szülinapkor, meg karácsonykor. De hiú vagyok, és még mindig a szűk gatyát akarom felvenni, de most felszaladt 6-8 kiló. Az a baj, imádom az édességet, minden olyat, ami hizlal! Van is az a mondás, hogy minden ami jó, az hizlal, vagy erkölcstelen, és nekem mindkettőben van olyan, amit nagyon szeretek. Utóbbit, vagyis ami erkölcstelen bevállalnám még néha, de sajnos abból egyre kevesebb van!
Zalatnay Sarolta a születésnapján édesanyja sírjához is kimegy egy csokor virággal.
– Nálunk ez nagyon régi családi hagyomány, hogy születésnapkor az édesanyákat is köszöntjük, mert nélkülük nem léteznénk. Én sajnos már csak a sírjára tudom letenni, de sosem mulasztom el. Mint ahogy én is szoktam kapni Nikitől, remélem majd ő is viszi tovább ezt a hagyományt!
Az énekesnőtől azt is kérdeztük, hogy az elmúlt 75 évben, amiben voltak nagy sikerek, nagy szerelmek, nagy kudarcok, nagy szakítások, van-e olyan, amit megbánt.
Mivel érzelmi alapon működöm, sok döntést hoztam így, ami nem biztos, hogy a legjobb út volt. Szerelmeket végül is nem bántam meg, mindben volt valami nagyon jó, mindből tanultam. Azt viszont bánom, hogy amikor 18 évesen kimentem Angliába, akkor csak a zene érdekelt és nem gondoltam a jövőre, csak a mának éltem. Ha akkor másképp döntök, férjhez megyek, kint maradok, kint építem a karrieremet, talán másképp alakult volna az életem! Az lehetett volna egy fordulópont, de persze sosem lehet tudni. Ha akartam volna, lett volna Bee Gees esküvőm, akkor ma lenne jogdíjam is, de én sose tudtam így gondolkozni. És amit hiába bánok és nagyon-nagy kudarcként élek meg, hogy nem születhetett gyermekem… Ez örök életemre elkísér!
Cinivel arról is beszéltünk, hogy kor kérdése-e, hogy az ember vágyik-e a szerelemre.
– Szerintem ez sosem múlik el, akárhány éves is az ember! Én is vágyom rá, de már nem teszek érte egy lépést sem, mert nem akarok már több kudarcot átélni, volt már elég az életemben!