Latinovits Zoltán és Bujtor István halála az egész országot megrázta annak idején. Ugyan már sok idő eltelt a tragédiák óta, azonban még mindig számtalan pletyka kap szárnya évről évre a halálukkal kapcsolatban.
Latinovits Zoltán és Bujtor István testvére, Frenreisz Károly tiszta vizet öntött a pohárba és cáfolta a híreszteléseket, amik a testvérei halálával kapcsolatban terjednek.
— Sajnos nagyon korán el kellett engednem őket: Zoltánt 45 évesen, Istvánt pedig 67 évesen. Hogy mi is történt velük valójában? Tény, hogy Zoltán idegrendszeri problémákkal küzdött, és néha depresszióba esett. De ő egy zseninek számított. Ha nem lettek volna ilyen problémái, nem lett volna ekkora zseni.
Egyik depressziós időszakában eszébe juthatott talán József Attila, az ő halála, és követte őt a halálában. Kiment a vasúti sínekhez, majd az éppen érkező mozdony végzett vele.
— István halálával kapcsolatban a mai napig nem tud senki semmit kijelenteni 100 százalékos bizonyossággal.
Csak annyit tudunk, hogy valamilyen baktérium volt a főszereplő és kiszáradt.
— Az elhatalmasodó baktériumok, a fertőzés és a kiszáradás vitte őt el — tisztázta a híreszteléseket a zenészlegenda.
Frenreisz Károly családjában nem csak rá volt jellemző a sokrétűség, testvérei, Latinovits Zoltán és Bujtor István is kimagaslóan teljesítettek a maguk területein.
— A szüleink nem hajtottak minket művészeti irányba, ez mindhármunkban belülről jött.
Én már kisgyerekként erre készültem, a testvéreimnek pedig később jött a felismerés, hogy mekkora tehetségük van például a színészethez
— mondta a Sorry! magazinnak adott interjúban.
Frenreisz Károlynak tavaly sem volt oka panaszra, sikeres évet zárt. El volt halmozva munkával és hálát adhatott azért is, mert zeneipar is elkezdhetett kilábalni a Covid gyötrelmeiből. Az új esztendőnek ígéretek nélkül vágott neki, hiszen, mint mondja, sosem szokott fogadkozni.
— Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, mert sosem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő.
Inkább arra koncentrálok, hogy minél több időt tudjak a családommal és a zenekar tagjaival tölteni. Kicsit szűkebbre vettem azt a baráti társaságot az idők alatt, akikkel találkozni szoktam.
— Már csak arra szánom a szabadidőmet, akivel szívesen töltöm a napjaimat. Az én koromban ezt már megengedhetem magamnak – árulta el a zenész.