Fenyő Miklós 77 éves lett: „Csak egyszer jelent meg az ajtóban két tányérsapkás”
Ha azt mondjuk, Fenyő Miki, akkor nincs ember ezen a sártekén, aki ne vágná rá azonnal, hogy Hungária és ne kezdene el szólni a fejében a legendás zenekar tömérdek slágerének valamelyike. Az 57 éves zenekar alapítójával a Bors indult időutazásra. Fenyő Miklós elvitt minket a 60-as évek házibulijainak sűrűjébe.
Tegye fel a kezét az az idős, vagy fiatal, aki még sosem volt olyan házibuliban, ahol vagy „fő műsoridőben”, vagy legalább a derekas elhajlás vége felé megszólalt a Csavard fel a szőnyeget... kezdetű örökbecsű! Látni ugyan nem látjuk, de lefogadjuk, hogy egyetlen kéz sem lendült a magasba. Ez a sláger, a társaival együtt olyan örökzöld, aminek a szövegét nemhogy illik kívülről fújni, de mondjuk ki: Kötelező! Ezért is furcsa, hogy a Fenyő Miklós, aki ennek az 1968-os Ki, mit tud?-on bemutatott, ikonikus nótának a dalszerzője, kedden ünnepli 77. születésnapját. No, de ki számolja, és pláne minek? Hiszen a rock 'n' roll örök és örök fiatalon is tartja művelőit (Is..)?! A Bors amellett, hogy elsőként köszöntötte az élő legendát, arra kérte Fenyő Miklóst, hogy kalauzoljon el minket egy picit korábbra és meséljen a hatvanas évek házibuliairól, amikor még „keglevicsnek” hívták azt, aki a „bultág” napján a helyszínét, vagyis a „kéglit” biztosította az összejövetelhez és a szlengben „verkliként” említették a magnetofont, azaz a tekercses magnót. Ez utóbbi egyébként nem meglepő módon, általában Miki reszortja volt. Akkor is, ha történetesen az ő szülinapjára szisszentek a csatos Bambik, vagy koccantak össze a likőrös poharak.
Jó csillagállás, üres lakás, és pár piás szekrény kulcsa kellett egy jó házibulihoz
— A nagy házibuli korszakot a hatvanas évek második felére teszem. Szinte intézményesült ez a szó akkoriban és maradjunk annyiban, hogy nagyon egyedi összejöveteleket takart. Jó csillagállás kellett egy ilyen bulihoz, hiszen egy nagyobb polgári lakás szükségeltetett hozzá, ahonnan a hétvégére elutaztak a szülők, vagy a nagyszülők. De igény mutatkozott néhány italos szekrény kulcsára is, feltéve ha nem akartuk, hogy csak üdítők alapozzák meg a hangulatot.
Ehhez jött még pár rekesz Kinizsi, vagy Kőbányai sör és már csavarhattuk is fel a szőnyeget és pakolhattuk el a kristályvázát
— kezdte nevetve Fenyő Miklós, akit a baráti köre nagy becsben tartott, hiszen 1956-ban szüleivel együtt Amerikába ment, ahol magába szívta azt a zenei stílust, amit a 64-es hazatérésekor már tűzzel-vassal üldözött az akkori rendszer, mint „imperialista szemetet”. Ja, és persze, nemcsak kitűnő és ritka zenegyűjteménye, hanem magnetofonja is volt, ami a már említett bultágok kulcsfigurájává tette az ifjú „jampit”.
„Ezek a házibulik ihlették a Csavard fel a szőnyeget! című dalt”
— Elég jó, magnósnak számítottam, hiszen nemcsak hogy volt tekercses magnetofonom, de a zenéket is gyűjtöttem. Egyrészt elég szép gyűjteményt hoztam haza Amerikából, másrészt itthon is vadásztam a slágereket, amiket aztán rögzítettem.
A bulikon fontos szerep jutott a táncnak és egy jó lemezlovasnak tudnia kellett, hogy mikor jön el egy-egy »családalapítós«, lassúzós dal ideje.
— Gyakran megesett, hogy egy-egy aktuális slágert többször is vissza kellett tekerni, mert ezt követelték a haverok. A csajok likőröket iszogattak, mi pedig Kinizsi, vagy Kőbányai sört kortyolgattunk, amik megédesítették a hangulatot — idézte fel a 60-as évek hangulatát a Hungária együttes alapítója.
— Ezek a házibulik ihlették a Csavard fel a szőnyeget! című dalt, ezt kár lenne tagadni — folytatta Fenyő, aki nem azért nem emlékszik balhés házibulira azokból az évekből, mert az idő megszépítette az emlékeit, hanem mert akkoriban egyszerűen nem volt divat összepattanni, holmi apróságon.
— Egyetlen alkalom ugrik be, amikor az ajtóban megjelent két tányérsapkás. Ez is már az említett korszak után történt, és ha jól emlékszem, egy lemezmegjelenést ünnepeltünk, amikor csöngettek.
A szomszédok hívták ki a rendőröket, mert talán, de csak talán egy picit hangosak voltunk.
— Miután megkértek, hogy tekerjünk egy picit lefelé a hangerőn, én illedelmesen jeleztem, hogy a bulin résztvevő összes lánynak van már partnere, így nem tudom őket beinvitálni. Becsületükre legyen mondva, el is mentek — nevetett ismét az énekes-zeneszerző.
Fenyő Miklós generációja szó szerint úttörő volt
A születésnapos Fenyő Miklós arra a kérdésre is egyértelmű választ adott, hogy miért nem jelentek meg eddig Hungária dalokról átdolgozások, vagyis, hogy mi az oka annak, hogy a mai idők neves DJ-i még nem öltöztették új köntösbe például a Casino twistet.
— Van ebben egy kicsinyke szándékosság, bár nem mondanám, hogy túl sok, ilyen irányú megkeresés futott be hozzám. Jellemzően inkább frissen alakuló zenekarok találnak meg azzal, hogy szeretnék felvenni a repertoárjukba a Hungária slágereket és többségében ezekre rá is bólintok, hiszen az csak jó, ha az utánunk jövő generációk megismerik azt a zenét, amiből minden mai irányzat táplálkozik. Mi, vagyis a mi generációnk szó szerint úttörő volt, és jó látni, ha ezen az úton nem csak előre, de néha visszafelé is sétál néhány fiatal.
Egyébként nem állítom, hogy kategorikusan elzárkóznék, ha egy DJ szeretne valamit kezdeni egy-egy slágerünkkel.
— De az biztos, hogy szigorú mustrán kellene átesnie a kitekert nótának, mielőtt felkerülhetne valamelyik zenemegosztó portálra — mondta tettetett szigorral Fenyő Miklós.
„Oly régen várom e percet már! Ma este végre minden a fején áll...”
A Hungária együttes és így Fenyő Miklós is érdekes elegyét képezi a múltnak és a jelennek, hiszen bár dalaik jó része évtizedekkel ezelőtt született, immáron 57 éve vannak a porondon, vagyis állnak színpadon ők négyen, még ha az elmúlt 28 évben ezt nem is tették meg egyszerre. A zenekar megalakulása óta eltelt majd hat évtized alatt, megjelent 18 nagylemezük, 31 kislemezük és több rádiófelvétel is őrzi munkásságukat. Éppen ezért nem kis feladat volt a zenekar számára, hogy összeállítsák annak a gigászi koncertnek a zenei anyagát, amire idén június 1-én kerül sor a Puskás Ferenc Stadionban. Lapunk az előkészületekről kérdezte a rock 'n' roll honi nagykövetét.
— A koncert repertoárja hónapokkal ezelőtt összeállt és tény, hogy hol az egyik, hol a másik kezünkbe kellett harapnunk azért, hogy beleférjünk a tervezett időbe, vagyis szűkítsük a tényleg tekintélyes listát. Nagyon komoly háttérmunka folyik jelenleg, és itt nem csak a zenére gondolok, hiszen számos összetevője van egy ekkora koncertnek. Odafigyelünk a látványra és a hangzásra is, hiszen bár bizonyos tekintetben a múlt zenéit játsszuk, de meg kell felelnünk a jelenkor elvárásainak is. Hatalmas területet fogunk bejátszani és erre alaposan fel kell készülnünk — árulta el Fenyő Miklós, aki nagy egyetértésben dolgozik három zenésztársával azon, hogy egy újabb, örök emlékkel gazdagítsa azokat, aki beférnek majd a stadionba a jeles napon.
— Dolly, Szikora Robi, Novai Gábor és jómagam, gyakorta ülünk össze, hogy az elméleti kérdésekről egyeztessünk, de már intenzíven foglalkozunk a zenével is. A szekciós és összpróbák nagyjából három hét múlva kezdődnek majd. Ugyanakkor sima menetre számítok, hiszen mi négyen úgy kilencvenöt százalékban mindenben egyetértünk és mi szabjuk meg a menetet és tárgyalunk mindenkivel.
A fennmaradó öt százalékban pedig megkötjük a szükséges kompromisszumokat
— tette hozzá Fenyő, aki nem tagadja, számít némi gyomor és kézremegésre a most következő hetekben, hiszen mégiscsak egy 67 ezres stadiont készülnek megtölteni a rock 'n' roll szerelmeseivel, és ez nem kis feladat és felelősség.
— Persze, hogy lesz kézremegés!
Ez a koncert egy különleges esemény és már most játszik is az idegeinkkel, de ez az izgulás hasznos, már ha az ember tudja, hogyan fordítsa az előnyére.
— Mi négyen pedig tudjuk és meg is fogjuk mutatni — zárta a beszélgetést Fenyő Miklós.
