Bodrogi Gyula: "Utálom kimondani, hogy kilencven vagyok!"

Valódi ünnepnapnak számít, amikor végre össze tud jönni a Bodrogi család. Mindenki éli az életét, ahányan vannak, annyi felé töltik a napjaikat: Bodrogi Gyula unokái, Bence és Enikő is külön utakon járnak már. Most azonban kivételt tettek, és csak a hot! stábjának meséltek arról, milyenek a hétköznapjaik, és hogyan töltötték a születésnapokat.

– Nagyon ritkán van lehetőségünk így összeülni, javarészt ünnepekkor van együtt a család: születésnapokon, karácsonykor, húsvétkor. Inkább szűk családi körben szoktunk ünnepelni, nem tartunk nagy bulikat. Kicsi a család, de azért mindig elmegyünk valahová közösen. Megengedjük, hogy minket ünnepeljenek, de nem várjuk el – kezdte mosolyogva Bodrogi Gyula a hot! magazinnak.

„Szerencsére a családban mindenkinek jó humora van”

A családból többen is fontos évfordulóhoz érnek a következő időszakban, ennek pedig meg kell adni a módját! A kerek évszámhoz a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja is csatol egy érzést, amit nem rejt véka alá.

– Az idei év különleges, hiszen én kilencvenéves leszek, Ági (Voith Ági – a szerk.) nyolcvan, Enikő pedig húsz! Lassan én vagyok a legöregebb a szakmában, az uno­káim pedig a legfiatalabbak. Három színházban is köszöntenek, nem is beszélve a vadászokról! Nem szeretem ezt a kilencvenes számot. Sajnos nem lehet mit csinálni vele, de utálom kimondani, hogy kilencvenéves vagyok. Helyette azt válaszolom: „1934-ben születtem, tessék kiszámolni!” – mondta nevetve a művész.

Az interjú és a fotózás is remek hangulatban zajlott, hiszen gyakran elhangzottak olyan megszólalások, amiken mindenki derült. Ennek kapcsán Bodrogiék elárulták, mi a titka ennek a jó viszonynak.
– Szerencsére a családban mindenkinek jó humora van. Ezért van az, hogy bármin össze tudunk veszni. És nagyon jókat szoktunk veszekedni! Ez csak annak megy, aki rendelkezik kellő humorérzékkel. Nem kell napokig rosszban lenni. Maximum két óráig tudunk haragudni a másikra – árulta el a nemzet színésze.

Bodrogi Gyula a válásáról is mesélt

Sokak által ismert tény, hogy Bodrogi Gyula és Voith Ági a szakításukkor nem adták be a válókeresetet, így hivatalosan a mai napig házasok, annak ellenére, hogy a színművész már évtizedek óta Vass Angéla párja. Már negyven éve nem élnek együtt, de a család a mai napig összeköti őket.
– Nekünk így a jó – szögezte le a nemzet színésze. – Egyszer váltam életemben, akkor is megjártam. Törőcsik Marival zajlott a válásunk, akivel élete végéig jóban maradtunk. 

 Annyira nem látszott rajtunk, hogy mi szeretnénk válni! – idézte fel nevetve az abszurd helyzetet Bodrogi Gyula.

– Nekem sajnos már nem élnek a felmenőim – vette át a szót az érdemes és kiváló művész, Voith Ági –, Gyula pedig az egyetlen felnőtt rokonom a fiamon kívül. Nekem ők a családom, így soha nem éreztem értelmét annak, hogy elváljunk.

„A színészet nehéz szakma, én pedig úgy érzem, lecsúsztam róla”

A Bodrogi unokák is a saját lábukon állnak már.

Enikő nemrég egy te­le­ví­ziós tehetségkutatóban tűnt fel, ismeri az egész ország, de a család fiúunokájáról nagyon keveset tudunk. Pedig neki is van dolga bőven, nem unatkozik!

– Jelenleg Pécsett tanulok az egyetemen programtervező informatikát. Kicsit „matekdúsabb” időszak van jelenleg, majd jövőre lesz informatika fókuszú az oktatás, ami jobban érdekel. Egyébként meg ételfutárként dolgozom az iskola mellett. A színészethez nem volt annyira affinitásom: kiskoromban szerepeltem musicalekben, illetve kisebb színdarabokban, de nekem sosem volt ez az életem. Mindig is a számítógépek érdekeltek és az, ami mögöttük van. Ezért gondoltam, hogy ez a szak tökéletes lesz számomra – árulta el a nagyobbik unoka, Bence.

Enikő nemrég újra sportolni kezdett, ráadásul – évekkel a vízilabdázás után – nem mindennapi mozgásformát választott.

– Szansoura járok, amit itthon szantaként ismerhetnek. Kemény sport. Egyszer a legjobb barátnőm mondta, hogy menjek le vele a terembe, és próbáljam ki, ott pedig annyira megtetszett, hogy azóta rendszeresen részt veszek az edzéseken. Emellett az énekléssel töltöm a mindennapjaimat. Nekem az a szívem csücske. A színészet nehéz szakma, én pedig úgy érzem, lecsúsztam róla. Tervben volt a Színművészeti Egyetem is, de végül elengedtem – mesélte Enikő.

– Tulajdonképpen én annak örülnék, ha Enikő filmezne – tette hozzá Voith Ági. – Szeretném, ha tévében, sorozatban szerepelne. 

 Pedig kisebb korában hatalmas sikere volt a színpadon, így a véna mindegyikőjükben megvan.