Fehérvári Gábor Alfréd 2014-ben tűnt fel a TV2 tehetségkutatójában, két évvel később már az Eurovíziós Dalfesztiválon képviselte hazánkat. A születésnapos énekest telefonon értük utol. Freddie örömmel mesélt arról is, hogyan ünneplik a jeles évfordulót.
Rengeteget dolgozik Freddie, hiszen a 2014-es Rising Star óta műsort vezet, koncertezik, színházban játszik és kávézót nyitott. Az énekes sokszor úgy érzi, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt munka és család között, de tudja, hogy ezzel nincs egyedül. Saját születésnapja kevésbé hozza lázba, mint mondja, inkább másokat ünnepel szívesen. Őt nem nehéz megajándékozni, mert nem számít semmire és mindennek örül.
A Borsnak adott interjújában elárulta, feleségétől, Dóritól már kapott ajándékot:
„Úgy néz ki, idén el tudunk szökni egy kicsit kettesben, amire már három éve nem volt lehetőségünk. A gyerekek szerencsére nagyon szeretnek a nagyszülőknél lenni, jól érzik magukat a természetközelben, imádni fogják ezt a pár napot.”
Freddie tíz évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, azóta felsorolni sem lehet, mennyi mindent csinált, ő maga így összegezte ezt az időszakot:
„Az az érdekes, hogy csak 10 év. Annyi fordulat volt ezalatt, hogy sokkal többnek tűnik. Viszontagságos volt, sok mindent tapasztaltam és tanultam. Furcsán hangzik, de bárcsak most lenne 2014, hogy ezzel a tudással és látásmóddal legyek ott. Ennek persze nyilván nincs létjogosultsága, hiszen azért is váltam azzá, aki most vagyok, mert ennyi mindenen mentem keresztül, de mostani fejjel sok mindenen változtatnék. Szerintem az elmúlt 10 év akkor menne pocsékba, ha az ember nem tanulna belőle. Én úgy érzem, hogy azóta már sokkal jobban csinálom. Most például már színházban is énekelhetek és van egy kézműves kávézó és fagylaltozóm a Duna-kanyarban, amit imádok, jómagam is sokat dolgozom ott.”
Freddie szerint az elmúlt években a vendéglátási szektort teljesen kifacsarták és azokat, akik szívvel-lélekkel csinálták, a lehető legolcsóbban halálra dolgoztatták, amibe nyilván bele is keseredtek.
„Sajnos sok helyen az embernek csak addig számít a jelenléte, ameddig nem csippan a bankkártyája. Engem az motivált, hogy legyen egy olyan hely, ahol minőséget árulunk és ahol a vendégek jobb kedélyállapotban távoznak, mint ahogy érkeztek. Ha ez nem következik be, akkor a vendéglátós elmulasztott valamit. Elég néhány kedves szó, gondolat vagy eszmecsere. Az emberi gesztusokra egyre kevesebb időnk jut, pedig igény mindig volna rá.”