Failoni Donatella zongoraművésznő május elején elájult az otthonában, súlyos agyrázkódást szenvedett. Bár most már menne vissza Balatonrendesre, a lánya, Oszter Alexandra ezt még nem javasolja neki.
Failoni Donatella világ életében rajongott a Balatonért, éppen ezért az élete egyik legszebb pillanata volt, amikor a szeretett férje, Oszter Sándor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész egy napon felvitte őt a balatonrendesi domboldalba, majd a legszebb ház előtt megállva a kezébe nyomta annak a kulcsait. A romantikus pillanat már több évtizede történt, és a zongoraművésznő azóta tölti ott az év nagy részét. Csak a leghidegebb időkben költözik vissza Budapestre. Egy szerencsétlen baleset miatt azonban most jó ideig nem mehet vissza.
Donatella egyedül tartózkodott május első napjaiban a nyaralóban, amikor váratlanul elhagyta az ereje, összeesett és elájult. Az ébredéskor erős fejfájást érzett, ezért azonnal felhívta a lányát, Oszter Alexandrát, aki autóba pattant és meg sem állt az édesanyja házáig. Szandi természetesen kórházba vitte a 77 éves édesanyját, a vizsgálatok pedig kimutatták, hogy közép-súlyos agyrázkódást kapott. Nem volt kérdés, hogy egy jó darabig most nem szabad őt egyedül hagyni...
Bár a május másodikai baleset óta lassan egy hónap is eltelt, Donatella lánya, Alexandra nem engedi, hogy az anyukája egyedül legyen a házban. Az óvatosságra jó oka van, az elmúlt időszakban több egészségügyi probléma is megkeserítette a zongoraművésznő életét. Tavaly év végén szürkehályogot diagnosztizáltak nála, amit két műtéti beavatkozás követett. A kezét pedig tavaly novemberben a lánya kutyája harapta meg olyan súlyosan, hogy kórházi ellátásra szorult...
Itt van velünk édesanyám, Diósjenőn, mi vigyázunk rá
– mondta Oszter Alexandra, a Bors megkeresésére
Minden nap főzök neki, akkor vagyok nyugodt, ha látom, hogy elé teszem az ételt, és megeszi. Bár már nagyon menne vissza a Balatonra, még nem szívesen engedem... Ott nagyon egyedül van, félek, hogy mi lesz, ha történik vele valami megint. Szóval, most egy darabig még biztosan itt lesz velünk, aztán meglátjuk
– fejezte be aggódva.