Dankó Pista Emléknapra várják a cigányzene szerelmeseit
Közel 100 cigányzenekar zenéje tölti be a fővárosi vendéglátóhelyek teraszait június 15-én. A Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett Dankó Pista Emléknapon felidézhetjük azt a kort, amikor a vendéglátást élő muzsikaszó kísérte. A rendezvénysorozaton 450 cigányzenész gondoskodik majd a résztvevő, mintegy 80 fővárosi étterem, kávézó és cukrászda vendégeinek hangulatáról.
Dankó Pista cigány származású nótaszerző, prímás, a kávéházi cigányzene ikonikus alakja. Dalai a magyar zenei örökség szerves részét képzik, emlékét szobor, rádió csatorna, utcák, intézmények nevei őrzik. Születésnapja a magyar nóta ünnepnapja. A Dankó Pista Emléknap célja, hogy felélessze a kávéházi és éttermi cigányzene hagyományát és felhívja a figyelmet az oly sokáig nagy népszerűségnek örvendő cigánymuzsika turisztikai jelentőségére.
A Dankó Pista Emléknap a Muzsikáló Magyarország 2024 program nyitórendezvénye is
A június 15-én fellépő 97 prímásnak, 45 hegedűsnek, 60 brácsásnak, 8 csellistának, 73 nagybőgősnek, 19 klarinétosnak és 58 cimbalmosnak köszönhetően a finom ételek mellé tehetséges zenészek muzsikája szól majd fővárosszerte. A rendezvény keretében zenélő világhírű együtteseket, sok esetben igazi virtuózok vezetik majd.
A legendás prímás születésnapjához igazított Dankó Pista Emléknapon számtalan tehetség játékát élvezhetik a vendéglátóhelyeken a vendégek, ilyen például Ifj. Sárközi Lajos, Liszt Ferenc- és Junior Prima díjas hegedűművész is. A hétgenerációs zenész családból származó, már gyermekként számos országos és nemzetközi hegedűversenyt nyert zenész 2015 óta a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője és főprímása, aki zenekaraival több hazai fesztivál visszatérő előadója. Szintén muzsikál majd Oláh Ernő prímás is, aki már 10 éves korában a 100 Tagú Cigányzenekar tagja volt. Húszévesen alapította meg saját zenekarát, amellyel azóta is folyamatosan koncertezik. Pályafutása során volt tagja a Honvéd Művészegyüttesnek, és zenélt együtt a XX. századi klasszikus zene egyik legnagyobb hegedűművészével, Ivry Gitilis-szel is. Számos tévéfelvétele készült a Duna Televíziónál, ahol olyan kiváló nótaénekeseket kísért, mint Kovács Apollónia, Győri Szabó József, Koós Éva, Szoka Júlia vagy Buch Tibor.
Nem csak a férfiak ragadnak vonót
A Dankó Pista Emléknapon az asztalok közé lép két olyan zenekar is, amelyek élén – Jónás Bernadett és Makóné Berki Laura személyében − női prímás varázsolja el a közönséget. A több száz éves hagyománnyal bíró éttermi és kávéházi cigányzenét játszó 4-6 fős zenekarok előadásában Dankó Pista híres nótái mellett felcsendülnek majd komolyzenei átiratok, opera- és operettrészletek, filmzenék, és klasszikus slágerek is. Biztosak lehetünk benne, hogy mindenki megtalálja majd az ízlésének megfelelő és a kedvéhez illő vidám, érzelmes, vagy akár édes-bús dallamot.
Öt érdekesség Dankó Pistáról:
1. Édesapja halála miatt csak három elemit végezhetett, kilencéves korától vályogvetőként kereste a család kenyerét. Hegedülni is csak két hónapig tanulhatott egy rokonától, ennek ellenére tizenöt évesen már cigányzenekart szervezett, amelynek vezetője is lett.
2. Tizenhét évesen beleszeretett az egyik környező gazda Ilonka nevű lányába. Bár a lány apja elzavarta, Ilonka egy szál rózsát adott neki szerelmi zálogul. Pista háromszor szöktette meg szerelmét, míg 1880-ban sikerült egészen az oltárig szaladnia vele és templomi esküvővel megpecsételni frigyüket. 1903-ban, alig 44 évesen halt meg Ilonka karjaiban. Dankó dalköltészetében ezért gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható.
3. Már ismert zenészként Oroszországba hívták turnézni. Miklós cárnak annyira tetszett a prímás játéka, hogy elismeréseképp Dankó Pista ujjára húzta az egyik briliánsgyűrűjét. A jelen lévő vendégek ugyanígy cselekedtek és egymást követve gratuláltak, végül a prímás összes ujjára nagy értékű gyűrű került. Mire Dankó Pista így sóhajtott fel: „Drága Istenem, miért csak tíz ujjat adtál nekem?”
4. A legendás zenész személyét, történetét több írónk és költőnk is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt róla, Pósa Lajos költő felkarolta és támogatta. Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, továbbá Gárdonyi József - Gárdonyi Géza fia – egy egész regényt szentelt a Dankó életrajz megírására.
5. Élete során közel félezer dallamot, nótát, és számos népszínmű-dalbetétet komponált. Nótáit az egész Kárpát-medencében ismerték. A zenész előtt tisztelegve temetésén ötszáz cigányzenész játszotta az „Eltörött a hegedűm…” kezdetű nótáját.
+1 1940-ben film is készült életéről, amelyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.
