Nem hiszed el, mi hatotta könnyekig Tarján Zsófit
Az extravagáns művész, Banksy művészete hatotta meg Hernádi Judit lányát. Tarján Zsófi különleges tárlat vezetőjeként mutatkozott.
Tarján Zsófi számára gyermekkora óta nagyon fontos a művészet. Édesanyja, Hernádi Judit révén eleve magába szívta a színművészetet, éneket. Az énekesnővé cseperedő Zsófinak grafikus végzettsége is van.
Tarján Zsófi mindene a művészet
Különleges tárlat érkezett nemrég Budapestre: a The World of Banksy – Az utca a festővásznam című kiállítást világszerte már kétmillióan látogatták. A napokban Hernádi Judit lánya, Tarján Zsófi különleges módon vett részt: tárlatot vezetett a kiállításon. Mint képzőművészt, nagyon megérintette a kiállítás, többször is meghatódott, hiszen szívéhez közel áll az inkognitóban lévő alkotó és művészete is.
A Honeybeast énekesnője korábban több interjúban is mesélt arról, hogy már gyermekként érdekelte az alkotás, és a rajzolás. Végül grafikus végzettséget szerzett, olajvászonképeit és grafikáit közösségi oldalain vonultatja fel és rendelésre is készít képeket.
Egy időre mamahotelbe költözött
Nemcsak szakmai élete robog, de nemrég a magánéletében is van változás történt: nemrég, 37 évesen visszacuccolt édesanyjához. Igaz, csak egy rövid időre, költözés miatt alakult így.
– Érdekes időszak volt, aminek hátrányait és előnyeit is megtapasztaltuk, ugyanakkor mindketten örülünk, hogy már vége – mesélte év elején a Borsnak mosolyogva a Honeybeast énekesnője. – Egy időutazás volt számunkra. 37 évnyi életet kellett belezsugorítanom egy hat négyzetméteres szobába – amit egyébként imádok –, oda, ahol a gyerek- és a tinikoromat töltöttem. Felnőttként meglehetősen nehéz volt. Picit úgy éltem, mint Harry Potter a lépcső alatt a gardróbszekrényben. Miközben a külön töltött csaknem húsz év alatt édesanyámnak is kialakult a napi rutinja, ami ütközött az enyémmel. Újra össze kellett hangolni az életünket, ami hol működött, hol nem. Viszont az egymás iránt érzett szeretet fölülírt mindent, hiszen nagyon jó anya-lánya kapcsolat a miénk, mégis nehéz feladat volt. Sajnos a nagy beszélgetős esték, órák elmaradtak. Viszont abban a pillanatban, ahogy elköltöztem, máris jött a telefon: „Jaj, Zsófikám, csak azért hívtalak, hogy elmondjam, szeretlek!”, rögtön elkezdtünk nosztalgiázni – idézte fel.
