Az agymenéseiről elhíresült Tibor gyógyszere láthatóan jó messzire gurult: nem másba szállt be, mint a friss olimpiai ezüstérmes úszónkba. Vajon Milák Kristóf mit szólna ehhez?
Milák Kristóf szinte végig vezetett a 200 méteres pillangóúszás szerdai döntőjében a párizsi olimpián, majd óriási csatában, az utolsó métereken alulmaradt a hazaiak kedvencétől, Leon Marchandtól. Így a magyar úszó 1:51,75 perccel második lett, csodálatos ezüstérmet szerzett hazánknak.
– Nagyon sok versenyét láttam már, és sokkal gyorsabbnak is gondolom Milák Kristófot magamnál, úgyhogy próbáltam minél közelebb lenni hozzá 150 méternél, utána pedig beleadni mindent a célig – árulta el a döntő után Marchand, akinek szavait az MTI idézte.
– Jól tudtam tapadni rá, mert messze volt a világcsúcsától, és a víz alatti úszásommal is sok időt tudtam rajta hozni, nagyon élveztem ezt az úszást, ráadásul az egyéni csúcsomat is alaposan sikerült megjavítanom
- fogalmazott a francia.
Milák Kristóf teljesítménye természetesen így is lenyűgöző, legközelebb pedig 100 méter pillangón bizonyíthat, amelyben pénteken kezdi meg a szereplését.
Ezüstérem ide vagy oda, sajnos így is vannak olyan fotelhuszárok, akik a klímás nappalijukból bírálják Milák Kristóf teljesítményét. Annak ellenére, hogy ők a teljesítmény szót legfeljebb az értelmező kéziszótárból ismerik, ha volt valaha könyv a kezükben. Közülük is "kiemelkedik" Alekosz agymenéseiről elhíresült öccse, aki vélhetően az Év Tahója címre gyúrt, miközben Milák Kristóf az ötkarikás játékokra készült. Nagy különbség.
A magát rendkívül szerényen Isten Királynak elnevező, vélhetően komoly önértékelési problémákkal küzdő Tibi egy kommenben szállt bele páros lábbal a zseniális képességekkel megáldott úszóba, pusztán azért, mert Milák nem hozta el az aranyat. Kár szépíteni, minősíthetetlen stílusban írt hazánk kiválóságáról, úgy, hogy nem nagyon emlékszünk olyanra, hogy ő bármikor letett volna valamit az asztalra.
− Tibor Nagy Nak Képzelte Magát. Azt Hitte Lehet Akkora Egója Meg Nagyképűsége Mint Nekem. Tévedett. Ez Lett a Veszte Meg Is Érdemli. Sose Lesz Tibor Nagy. Mert Megérdemlem
- vetette oda Alekosz öccse kommentben.
Abba nem is merünk belegondolni, hogy vajon ilyenkor mi játszódhat le a feltűnést kétségbeesetten kereső, minden bizonnyal a végsőkig frusztrált Tibor fejében, mindazonáltal egyszerre szánalmas és pofátlan dolog az újabb agymenése.
Még szerencse, hogy Milák Kristóf valószínűleg csak nevetne rajta, ahogy ezt teszi pár éve egész Magyarország.