„Mindenhol csak síró felnőtteket és gyerekeket láttunk” – elveszítette otthonát a magyar zenész
Hiába telt el közel 40 év, a mulatós sztárban még most is frissen élnek az 1985-ös földrengés emlékei. Sihell Ferry és családja néhány óra leforgása alatt veszítette el aprócska vályogházát.
Augusztus 15-én volt a 39. évfordulója Magyarország legnagyobb földrengésének. Reggel 6 óra 29 perckor pattant ki Berhida térségében a Richter-skála szerinti 4,9 magnitúdójú, a Mercalli-skálán VII-es erősségű természeti csapás. Sokaknak emlékezetes az a nap, hiszen a természeti katasztrófa következtében rengeteg család veszítette el otthonát. Többek között Sihell Ferry és családja is, akik egyik pillanatról a másikra maradtak fedél nélkül.
Sihell Ferry jól tudja, milyen szerény
Mindnyájukat megrázta a tragédia, mégis megváltás volt számukra, ugyanis az összedőlt kis vályogházuk után állami támogatással meg tudták építeni életük első komfortos házát. Az énekes csupán 13 éves volt. A Borsnak mesélt a 39 évvel ezelőtt történtekről.
– A nagyszüleim 9 négyzetméteres nyári konyhájába születtünk a testvéreimmel.
Tízéves voltam, amikor édesanyámnak sikerült megvásárolnia azt a 22 négyzetméteres szoba-konyhás kis putrit, amiben heten éltünk.
– Nekünk akkor ez nagy háznak számított, és boldogság volt hazamenni az iskolából. A mai világban már sokan ezt nem is tudják elképzelni, de vízért az utcára jártunk, kinti WC-t használtunk, de nem bántuk, úgy is boldogok voltunk. Édesanyám mindent megtett azért, hogy jó gyerekkorunk legyen, ő volt a családfő, rengeteget dolgozott értünk – emlékezett vissza Ferry.
Egymást menekítették a megrongálódott házból
Bár rendkívül szerény kis házikó volt az övék, mégis szörnyű tragédiaként élték meg, amikor a földrengés következtében elveszítették az otthonunkat. Mai napig jól emlékszik arra a bizonyos augusztus 15-ei napra.
– Nem tudtuk mi történik.
Arra ébredtünk fel, hogy a ház kezd szétesni, hatalmas robajlást hallottunk.
– Nagyon megijedtünk, féltettük egymást. Csak azzal foglalkoztunk, hogy egymást ki tudjuk menekíteni a házból. Berhidán mindenki az utcán volt, amerre a szem ellátott, mindenhol csak síró felnőtteket és gyerekeket láttunk. Tudtuk, hogy nagy a baj. A mi házunk gyakorlatilag négyfelé szakadt. Szörnyű volt látni, ahogy földig rombolták le a még álló maradványokat – idézte fel a történteket Feri.
Az új ház sem hozta meg a várva várt boldogságot
Az ország azonnal összefogott, két órán belül megérkezett a katonai segítség a bajba jutott lakosokhoz. Rengeteg sátrat állítottak föl, akit csak lehetett, átmenetileg abban szállásoltak el. Az énekes és családja lakhatása bizonytalan volt egészen addig, amíg állami támogatást kaptak, hogy új otthont építhessenek maguknak. Nagy volt az öröm, ám nem sokáig...
– Egymillió forintos gyorstámogatást kaptunk, amit bizony vissza kellett fizetnünk. Nagyon nehéz volt törleszteni, amikor édesanyám 2015-ben elhunyt, még több mint négyszázezer forint volt vissza a kölcsönből. Nagyon becsületes, tisztességes asszony volt, soha nem maradt el egy havi részlettel sem. Ez a pénz azonban nem volt mindenre elég.
Összefogott a család, a barátok, egy kőművesünk volt, mi ástuk a betonalapot, falaztunk, vakoltunk, egy kőműves irányításával mindent mi csináltunk.
– Boldogok voltunk, hogy lesz fürdőszobánk, konyhánk, és hogy csak a bátyámmal kell osztoznom az egyik szobán. Végül egy 100 négyzetméteres házat húztunk föl, ami nekünk egy kastély volt. Mégis ez a ház is ugyanolyan fájdalmakkal volt teli, mint amit a földrengés lerombolt. Nem hozta meg a várva várt boldogságot, mert a mély szegénység változatlanul megmaradt – sóhajtott az énekes.
Ferry ugyan ma már sikeres énekes, producer, és hatalmas rajongótáborral rendelkezik, sosem felejti el, hol indult el az élete. Hálás a sorsnak, hogy abból a – ahogy ő fogalmaz: kis putriból – szegénységből ma már egy olyan életet élhet, amit akkor, ott, talán még álmodni sem mert magának.
