Egy hosszabb nyaralás után nehéz visszatérni a szürke hétköznapokba. Ilyenkor többen tapasztalnak lehangoltságot, céltalanságot akár több hétig is. Ennek a depressziós állapotnak jártunk utána, szakember segítésével.
Egyáltalán nem vagyunk egyedül, amikor eszünkbe jutnak a pihenéssel töltött szabadnapok, amelyek után gyakorta tűnik fel a melankólia, akár a depresszió is, ami ilyenkor bizony huzamosabb ideig bekuckózik az életünkbe. Talán nincs is olyan ember, akinek ne lenne kicsit rossz kedve a nyár vége felé azzal kapcsolatban, hogy véget érnek a forró, strandolással töltött napok vagy a nyaralás. Ezért is nehéz, amikor vissza kell rázódni a szürke hétköznapokba.
– Alapvetően nem egy állandó mélypontról van szó, hanem inkább egy rövidebb, melankolikusabb időszakról. A nyaralás után gyakori jelenség, hogy eluralkodik rajtunk a letargia, és elkezdünk visszagondolni a pihenéssel töltött időszakra, és egy ideig próbálunk a múltban élni, miközben a hétköznapokban robotikusan vegetálunk.
Azt is hozzá kell tenni, hogy az ember mindig az egész évet szeretné kipihenni egyetlen hét alatt, emiatt azonban óriási szorongással vág bele a nyaralásba, s mivel egész évben ezért dolgozott, azt gondolja, a magyar ember nyáron pihen, egyébként meg nem
– kezdte dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus a hot! magazinnak.
Nem ritka, hogy a folyamatos lehangoltság akár két hétig is ráül az ember hétköznapjaira. Ezt pedig az egyik legalapvetőbb belső késztetés hiánya okozhatja, hiszen ha nem vagyunk motiváltak, és céltalannak érezzük a napokat, nem is gondolunk másra, csak a már elmúlt nyaralásra.
– Ekkor elkezdjük gyászolni azt a néhány nap szabadságot, ezért jön egy-két hét melankólia, amikor is az ember másképp kezd el viselkedni. Ahogyan újévkor, úgy itt is gyakori, hogy légből kapott fogadalmat tesznek, amelyek ilyenkor halálra vannak ítélve. Nem hoznak létre célokat, vagy nem dolgozzák ki az ahhoz vezető utat. Így nem is jönnek létre a fogadalmak, és szépen lassan visszakerülünk abba a korábban már megszokott állapotba, ami jellemez bennünket.
Ebben a két hétben sokszor jelenik meg ilyenkor az önsajnálat, mivel nem lépünk a tettek mezejére és mozgósítjuk az erőforrásainkat azért, hogy ne legyünk lehangoltak.
Elkezdünk siránkozni, és ebből próbálunk erőt gyűjteni, mert képtelenek vagyunk változtatni, ezért történik ez a felelősséghárítás – árulta el a szakember.
Fontos megjegyezni, hogy nem vagyunk egyedül a gondjainkkal, hiszen ilyenkor bátran kérhetjük a hozzánk közel állók segítségét, és elkezdhetünk dolgozni azon, hogy kikászálódjunk ebből a zord állapotból.
– A nyaralás utáni „depresszió” sokak számára ugródeszka is lehet, hogy képes legyen újra keretez-ni az életét és több mindenen változtatni, legyen az a munkahelye vagy a párkapcsolata. Az segít ilyenkor, ha az ember egy picit megáll, és végiggondolja, hogy kell-e valamit változtatni az életén. Mi lehet az, ami ehhez a beszűkült, depressziós időszak elmúlásához a segítségére van. Fontos, hogy ilyenkor fogalmazzunk meg célokat, mert ha vannak, az már lehet kapaszkodó, mivel keretet ad az egésznek. Valamiért elkezdünk küzdeni, mivel megjelenik az aktivitás és kihúz bennünket ebből az állapotból. Lehet ilyen cél az, hogy heti kétszer lemegyek az edzőterembe, vagy a párommal kijelölünk egy napot, amikor minden héten egyszer elmegyünk randizni – árulta el a pszichoterapeuta.
Hazai pálya
A KSH adatai szerint a hazai lakosok tavaly 17%-kal többet utaztak, mint az azt megelőző évben. A Balaton mellett kiemelkedő népszerűségnek örvend a magyarok körében Horvátország, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.