Fresh Andiék megúszták az árvizet
Szlovákiában levonult az ár, és bár komoly anyagi károkat nem okozott, a magyar énekesnő utólag úgy érzi, hogy egy fontos tapasztalattal lett gazdagabb. Az összefogás ereje ugyanis elképesztő volt Fresh Andi számára.
Fresh Andiék települése múlt szerdán került veszélybe az áradó Duna miatt, a meseszép falujukat már akkor elvágta a világtól az áradat. A helyiek, akik beszorultak a településre, ádáz küzdelmet folytattak az elemekkel, és végül minden fronton nyertek, ezért pozitív érzésekkel gondolnak vissza az elmúlt napokra.
Fresh Andiék együtt az árral szemben
Helemba egy meseszép kis település Szlovákiában, Párkánytól alig 12 km-re. Csendes a táj, ahol a Duna, az Ipoly és a Garam folyó ér össze, az elmúlt egy hétben azonban nagy volt erre a sürgés-forgás, hiszen az északról lezúduló hatalmas dunai árvíz ezt a környéket is elnyelte. A kis falu szerencséjére egy része dombon épült, a házakat nem tudta elérni a víz a Duna vízállása ellenére sem, a faluba vezető egyetlen főutat viszont igen, illetve a Duna partját felállított horgászházakat és konténerházakat is. Ez utóbbiak Fresh Andi és a férje érdekeltségébe tartoznak, ugyanis turista szállásokat fognak itt kialakítani. Az énekesnő és a kedvese éppen ezért megfeszített küzdelmet folytatott az elmúlt napokban, hogy mentsék a menthetőt, de szerencséjükre nem maradtak egyedül a bajban. A település lakói ugyanis egy emberként fogtak össze az értékek megmentése érdekében.
„Túl vagyunk a nehezén”
Andival hétfő reggel sikerült telefonon kapcsolatba lépni, végre volt ideje felvenni a készüléket. Az elmúlt pár napban ez elképzelhetetlen luxusnak számított még…
Végre nem homokzsák van a kezemben!
— mondta lapunk megkeresésére az énekesnő, majd hozzátette:
Egy pár nappal ezelőtt ezt még el sem tudtam képzelni… Nagyon nagyot ment a falunk, de büszkén jelenthetem, hogy jó munkát végeztünk. Lement az árhullám, és mi még mindig itt vagyunk. A falu önkéntes tűzoltói 0-24-ben készenlétben voltak, óránként ellenőrizték a saját kezünkkel épített gátat is, ahogy minden mást a faluban. Aki csak tudott, az jött segíteni, az asszonyok ételt hoztak, mindenki kint volt a védvonalon. Csodálatos tapasztalás volt ez, mert bár nagy volt a baj, és nyilván keletkezett kisebb anyagi kár is, azt látni, hogy csupa jó emberek vesznek körül, hogy senkit sem kellett megkérni, hogy segítsen, csak jött magától... Nos ez szívet melengető. Megint egy okkal több, hogy soha többé nem akarunk innen elköltözni!
