Sallai Nóra balesete: megszólalt az orvos
Jelentősen javult a Jóban Rosszban színésznőjének állapota. Sallai Nóra balesete az egész országot megrázta. Az ötéves kisfia napokkal később elhunyt, a művész életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Egy szakember a Borsnak kifejtette, miért volt szükség a hosszas altatásra.
Több mint két hétig mesterséges kómában tartották a Jóban Rosszban egykori színésznőjét. Sallai Nóra balesete akkor történt, amikor a kisfiával, Bendével hazaindult szeptember 27-én, pénteken Alsónémediről Dunaharasztira. Egy útkereszteződésben beléjük rohant egy BMW. Sallai autója felborult, Nórát és a gyermekét kórházba szállították. Az ötéves Bende napokkal később elhunyt, az édesanyját pedig több, mint két hétig intenzív osztályon ápolták.
A Borsnak egy neve elhallgatását kérő, intenzív osztályos orvos általánosságban elmondta, mi tette szükségessé a színésznő mesterséges kómában tartását.
Szakmai nyelven az eljárást neuroprotektív szedációnak nevezzük. A beavatkozás, vagyis az altatás célja az idegsejtek és az agy védelme. Amikor valakinek megsérül a központi idegrendszere, az agy minden kóros elváltozásra vagy behatásra egyféleképpen tud reagálni, mégpedig vizenyővel, agyödémával
– mondta a szakember, és hozzátette: a koponyaűr zárt, és csak egyetlen helyen van kimenet, az öreglyukon, amin keresztül a gerincvelő a nyúltvelőben folytatódik.
A koponyaűrünket az agy, az agyfolyadék és a bent keringő vér tölti ki. Akármelyik tárfogata nőni kezd, az a másik kettő rovására megy. A rendszer csak egy bizonyos határig képes kompenzálni, utána a nagymértékű koponyaűri nyomás keletkezik. Ez az agyvizenyő a sérülés elhelyezkedésétől függően vagy eltolja a középvonalat és az egyik agyféltekét átnyomja a másik oldalra, vagy a nyúltvelőt nekinyomja az öreglyuk elülső peremének, vagy a nyakszirtcsontnak. Mindkettő halálhoz vezet
– magyarázta az orvos.
Sallai Nóra balesete után erre figyeltek az orvosok
Amikor a beteget mesterséges altatásban tartják, számos agyi funkcióját szüneteltetik, ezáltal az agy oxigén- és tápanyag-felhasználása csökken. Ez védelmet biztosít az agyödémával, a beékelődéssel, és végső soron a halállal szemben. Hogy meddig szükséges az altatás fenntartása, a klinikumtól függ. A beteg agykamrájába bevezetnek egy csövet, és azon keresztül mérik a nyomást. Ebből látják az orvosok, hogy áll a koponyaűri nyomásfokozódás. Az esetleges agyvizenyőt CT- és MRI-vizsgálatok segítségével ellenőrzik. Azt is figyelik, az agybarázdák közötti árkok mennyire kitöltöttek. Ha bizonyos jelek arra utalnak, hogy a koponyaűri nyomásfokozódás megszűnik, illetve a betegnél fennmaradnak bizonyos nyúltvelői reflexek, az altatás megszüntethető.
