Az énekesnő és férje júniusban a 25. házassági évfordulójukat tartotta. Szandi és Bogdán Csaba most egy varázslatos hajóúttal ünnepelte meg az idei jubileumot.
Szandi és férje, Bogdán Csaba 32 éve vannak együtt és idén ünnepelték 25. házassági évfordulójukat. A házaspár júniusban úgy döntött, a nyári szezon után megkoronázzák a jeles napot egy nagyobb pihenővel.
Az énekesnő a Borsnak adott interjújában őszintén mesélt az átélt élményekről.
Sokan egy ilyen kerek évfordulón második esküvőt szerveznek és rengeteg embert meghívnak. Mi úgy gondoltuk, hogy kettesben szeretnénk lenni és elmentünk egy hajóútra. Nagyon szeretjük ezt az utazási formát, ez már a hatodik hajóutunk. Ezúttal négy országot és két földrészt érintettünk.
Barcelonából indultunk, onnan Tunéziába, La Goulette-be mentünk, érintettük az olaszországi Palermo-t, Nápolyt, Livornót, aztán átmentünk Franciaországba, Marseille-be, onnan pedig vissza Barcelonába. Rövid idő alatt ennyi helyre eljutni fantasztikus élmény.” - kezdi Szandi.
A hajón rengeteg kisgyerekes családdal, fiatal házaspárral, nyugdíjasokkal, illetve felvidéki és vajdasági magyarokkal is találkoztak. Egy ilyen hajóúton színházi előadások, koncertek, éttermek, üzletek, edzőterem, mozi és számos programlehetőség van, gyakorlatilag olyan, mint egy utazó város.
„Nekem az jelentette a legnagyobb élményt, hogy hajón bowlingoztunk és a tetején volt egy kalandpark is. Hogy az akadálypályákon kötélen mész végig és közben a hajó legmagasabb pontjáról nézed, ahogy körülötted elnyúlik a végeláthatatlan tenger, leírhatatlan érzés. Közben érezni lehet, ahogy ringatózik a hajó, ezt nagyon szeretem. Nem vagyok félős, vagy tériszonyos típus, amikor hazaérkezünk még napokon keresztül úgy érzem, hogy ringatózik alattam a talaj.
Az énekesnő elárulta, hogy volt olyan éjszaka, amikor viharba keveredtek, ez is lélegzetelállító tapasztalat volt. „Egyik éjszaka arra ébredtem, hogy villámlik, az egy kicsit félelmetes volt, de egyben izgalmas is. Lenyűgöző, hogy a végtelen sötétségben csak akkor látod a tengert, amikor villámlik egyet, csodálatos a természet ereje. Ilyenkor egy kicsit jobban inog a hajó, de nem vészesen. Korábban is volt már hasonlóban részünk, de olyan, mint amiket videókon is lehet látni, hogy össze-vissza repülnek a székek a fedélzeten, olyanban még nem; remélhetőleg nem is lesz.“
A hajón egyébként érdekesség, hogy minden napnak más tematikát adnak, például van ‘white’ nap, amikor mindenki talpig fehérbe öltözik, vagy ‘tropical’ nap, amikor trópusi hangulatot csinálnak az éttermekben. „Minden nap meg van adva, hogy mi a dresscode, de természetesen semmi nem kötelező, mindenki úgy csinálja, ahogy jól esik. Szerintem az egészben az a legjobb, hogy sok városba el lehet jutni, hiszen több helyen is kikötünk, s bár nem ugyanolyan, mintha napokat töltenénk ott, mégis nagyon jó kóstoló, hogy lássa az ember, hova szeretne majd egyszer visszatérni. Mindenkinek azt kívánom, hogy egyszer menjen el egy ilyen hajóútra, mert ár-érték arányban nagyon kedvező, akár olcsóbban kijöhet, mint egy horvátországi nyaralás.”