Kamaszkorában darabjaira hullott a Megasztár döntősének élete: „Hatalmas pofon volt ez az élettől”
Gyakran megesik, hogy egy családi trauma hatására komoly és rossz irányú személyiségváltozáson megy át egy egyébként is lázadó korba lépő kamasz. Pontosan ez történt a Megasztár döntősével, Papp Domonkossal is.
Papp Domonkos első ránézésre egy céltudatos, már-már decens úriember benyomását kelti. Ha pedig az ember szóba elegyedik vele, a legutolsó gondolata lehet az, hogy neki is volt lázadó kamaszkora. Pedig a Megasztár döntőse bizony nem minden tanárának a szívébe lopta be magát a középiskolában és nem csak a tanulmányi eredménye, de a magatartása is a béka feneke alatt volt. Ennek persze komoly oka volt, amiről a fiatal színész most a Borsnak mesélt.
Nehéz helyzetbe került a Megasztár döntősének családja
– Egyáltalán nem voltam jól integrálható a középiskolai rendszerbe.
Maradjunk annyiban, hogy voltak bajok.
Megbuktam matematikából, fizikából… Persze a humán tárgyakból jó voltam. Ahogyan az lenni szokott, szép kiejtés, mese és prózamondó versenyeket nyertem. Ez a kettősség jellemezte a középiskolai éveimet. És itt említeném meg a magatartásomat, ami az általános iskolában példás volt, majd kettesre romlott. A két közeg között történt valami, ami hosszasan elkísérte a családunkat és ami döntően meghatározta a mindennapjainkat – kezdte lapunknak a Megasztár felfedezettje, aki ha nem is részletesen, de elárulta, milyen törés vezetett oda, hogy drasztikusan romoljon a tanulmányi eredménye.
Papp Domonkos: „Borzasztó volt látni, ahogyan szenved”
– Édesapámnál kialakult egy nagyon kellemetlen és sok fájdalommal járó betegség. Gyakorlatilag null-huszonnégyben szenvedett és sajnos ez kihatással volt a mindennapi teendőire és persze a hangulatára is. Ez volt az az élethelyzet, ami bennem úgy csapódott le, hogy a példás magatartásom évről évre romlott.
Hatalmas pofon volt ez az élettől a családunknak.
Rólam tudni érdemes, hogy számomra a családom tényleg mindennél fontosabb. Mindegyikükért bármikor odaadnám a fél karomat, vagy akár az életemet is. Ebben a helyzetben pedig nagyon megviselt a tehetetlenség. Borzasztó volt látni, ahogyan szenved az az ember, aki egyike a számomra legfontosabbaknak. Másrészről pedig tehetetlenül néztem azt is, ahogy az édesanyám erő felett áll helyt és tartja egyben a családunkat. Olyan volt, mint egy istennő! Egyedül vitte a háztartást, dolgozott és gondoskodott édesapámról, a húgomról, az öcsémről és rólam is. Ebben az időszakban tanultam meg a szüleimtől küzdeni, mert egyébként apukám végül felgyógyult ebből a betegségből – idézte fel élete talán legnehezebb időszakának emlékeit Papp Domonkos, majd hozzátette, kamaszként egyszerre túl sok érzés és érzelem szakadt rá, amelyekkel összességében nem igazán tudott mit kezdeni.
„Ma már persze nem úgy reagálok...”
– Mindeközben kamaszodtam és azon voltam, hogy megértsem a bennem dúló új és addig ismeretlen érzéseket. Persze ekkora tehető az első, nagy szerelem is az életemben. Közben sportoltam is. Ez a fajta őskáosz végül abban csúcsosodott ki, hogy ami nem érdekelt, azzal nem akartam foglalkozni. Hát ez köszönt vissza a jegyeimben is. A matek, a fizika és a kémia az a fajta tudomány, amelyek fontosságát és hasznosságát ugyan elismerem, de soha nem keltették fel az érdeklődésemet.
Ma már persze nem úgy reagálok rájuk, mint kamaszként, vagyis már nem kapok agyérgörcsöt, ha a három közül bármelyik szóba kerül
– mondta nevetve a Megasztár döntőse, aki szerencsére nem egy matematika versenyre jelentkezett, így ha számolni nem is, de énekelni biztosan halljuk majd vasárnap este a TV2 képernyőjén.
