Szorcsik Viki átértékelte egész életét madagaszkári útja után, többször is rosszul lett
Bár már rengeteg gyönyörű helyen járt, élete legszebb utazásának tartja legutóbbi útját a gyönyörű színésznő. Szorcsik Viki három hetet töltött Madagaszkáron, ahol nemcsak a nagyon ritka vadon élő állatok, a természet elképesztő szépsége, de a nagyon szegény emberek kedvessége és jókedve is lenyűgözte.
A színésznő igazi világutazó, 2008 óta ez az 52. ország, ahol járt, és még legalább ennyi szerepel a bakancslistáján. Szorcsik Viki kedvenc úticélja eddig Mexikó volt, ahová mindig vissza-vissza tért, de most felkerült a kedvencek listájára Madagaszkár is, ahol három hetet töltött.
Szorcsik Viki megtanulta értékelni, amije van
Lételeme az utazás, sose értette a színésznő, ha valakiben nem lobog ekkora tűz a világ megismerése iránt. Szorcsik Viki bárhol jár, belemerül a helyi kultúrába és a gasztronómiába is, még ha a gyomra nem is mindig bírja azt, mint legutóbb is.
– Az európai gyomor teljesen máshoz van szokva, és azért is lettem többször rosszul, mert elmentünk olyan helyekre enni, ahol csak a helyiek esznek – mesélte a Borsnak Szorcsik Viki. – Mert én mindig ragaszkodom ahhoz mindenhol, ahol járok, hogy az autentikus dolgokat kipróbáljam. Most is így volt, a piacon ettünk, ahol kissé áldatlan körülmények vannak főként európai léptékkel mérve. Egy helyi, madagaszkári utazási iroda egyetlen magyar tulajdonosával voltam kint, akinek az irodája az igazi utazók számára pont az ilyen autentikus dolgokat, helyeket is megmutatja, megmutatja az ország igazi arcát, voltunk például morurengin egyedüli fehérként, egy tradicionális bokszmeccsen is, fantasztikus élmény volt!
Viki azt mondja, nem érdekelték a rosszullétek, mert a világ negyedik legnagyobb szigetén olyan élményeket gyűjtött, amiket sosem fog elfelejteni. Olyanokat is, amelyek szíven ütötték.
Elképesztő a szegénység, pofán vágja az embert, hogy vannak emberek, akik így élnek. Összeeszkábált kis házakban, nincs víz, villany, a higiéniát nem is ismerik. És az a durva, hogy ezek az emberek mégis boldogok és nagyon összetartóak, lenne tőlük mit tanulni. Mi hozzászoktunk, hogy felkapcsoljuk a villanyt, megnyitjuk a csapot, de ők csak néhol ismerik ezt, de szerintem ha tudnák se vágynának rá. Ezek az emberek nem tehetnek róla, hogy így élnek, mert kizsákmányolták őket, majd magukra hagyták. De mégis mindenkivel kedvesek, mindig mosolyognak, elfogadták azt, hogy nekik ez jutott. Én teljesen átértékeltem az életemet, hogy mennyire szerencsés vagyok azzal, amim van, ahogy élhetek!
A színésznőt teljesen lenyűgözte a sziget természeti szépsége és gazdagsága.
– Roskadásik van a mangó, az ananász, a babán, a jackfruit, a papaya, vagy például a languszta, ami mindenhol luxus, náluk hétköznapi étel. Rengetegféle halat ettünk, papagáj halat, barrakudát, amik szintén nagyon drágák máshol, meg rákokat, egyszerűen imádom a helyi ételeket, nagyon finomak. Ittunk nagyon sok kókuszlevet, na meg rumot is, amit a szintén helyi bourbon vaníliával ízesítenek. Vagy ott az ilang-ilang, a Madagaszkár északnyugati partjai mellett elterülő Nosy Be szigetéről származik, ahol voltunk.
Óriásteknőssel is találkozott
– Olyan állatok is élnek itt, amik máshol nem találhatóak meg. Voltunk dzsungeltúrán, voltunk törpe kaméleon nézőben, láttam a csak itt élő lemúrokat is. Jaj, meg nagyon cuki fekete makikat, gyűrűsfarkú makikat is simogattam. De találkoztam 227 éves óriásteknőssel is, sőt láttam kikelni a tojásból kis teknősöket, amiket aztán a víz felé tereltünk. Ez is egy olyan emlék, amit sosem felejtek el. És ami szintén hatalmas élmény volt, hogy láttunk bálnákat is. Na meg repülő csótányt, amitől azért nagyon féltem, nagyon ijesztőek. Nagyon fontos, hogy itt a helyiek nagyon vigyáznak a tengerre, hogy bármilyen szegény ország is, a természeti kincseikre nagyon figyelnek, megőrzik természeti értékeiket is!
