Tilla: „A bakancslista felidegesít, magamnak sosem írnék”
Az ország legtöbbet dolgozó műsorvezetője december 3-án ünnepli születésnapját. Tilla ennek apropóján mesélt nekünk családi szokásokról, bakancslistákról és saját érzéseiről.
Tilla már múlt vasárnap este elkezdett ünnepelni, hiszen a Megasztár színpadán, az egyik reklámszünetben kollégái meglepték egy tortával. A műsorvezető ennek ellenére nem tulajdonít nagy jelentőséget a születésnapjának, hiszen bevett szokások vannak náluk. A hagyományokat Tilla felesége honosította meg.
Tilla vágyai: “Jó lenne mind látni”
Az 53. születésnapját ünneplő Tilla folyamatosan pörög, rengeteget dolgozik. Borsnak adott interjújában elmesélte, családjukban hogyan zajlanak a születésnapok:
Úgy indítjuk a napot, hogy felköszöntjük az ünnepeltet, ajándékozunk és már reggel tortázunk, a feleségem hozta ezt a hagyományt. Utána megy mindenki a dolgára, gyerekek iskolába, mi munkába, ez attól függ, hogy jön ki a lépés, napja válogatja, hogy ki merre megy. Este általában családi vacsorára megyünk és a születésnapos döntheti el, hogy hova szeretne menni
- kezdi a műsorvezető, aki elárulta, hogy nagyon szereti az egzotikusabb konyhákat. Ajándék vágya nincs, mint mondja, egy idő után az ember nem vágyik extra dolgokra, mert a meglévő dolgoknak örül.
S hogy a kockázatvállalós énje miként változott az évek folyamán? Saját bevallása szerint ez mindig a körülménye függvénye. – Az Ázsia Expressznél például fontos szempont volt, hogy egy fantasztikus, egzotikus országba juthattunk el, ahol folyamatosan harminc fok, tengerpart és pálmafák vannak: ilyen helyre mindenki szeret elmenni és jó döntés is volt bevállalni, mert nagyon érdekes élmény volt.
De valahogy az évek múlásával van bennem egy általános érzés, hogy milyen sok arca van a világnak, mennyire jó lenne mind látni.
Tilla Dél-Amerikában még nem járt soha
A műsorvezető nagyon határozottan elutasítja, hogy listát készítsen azokról az álmairól, amik esetleg még nem teljesültek.
Soha nem készítettem bakancslistát és nem is fogok, valamiért ez engem nagyon felidegesít. Egyszerűen nem látom magam előtt, hogy leülnék egy papírral és felirogatnám, hogy ide-oda szeretnék még elmenni, ettől valahogy röhögőgörcsöt kapok. Ezt csak magammal kapcsolatban érzem így, más nyugodtan írjon, az nem zavar, de én nem írnék soha.
Nyilván az ember vágyik az életben olyan dolgokra, hogy megtegyen olyanokat, amiket korábban még nem és az utazás fokozottan ilyen dolog, hiszen lehet új célpontokat kitűzni. Én is megnéznék még rengeteg helyet, Dél-Amerikában például még sosem jártam, eddig valamiért kimaradt. De Ázsia is kimeríthetetlen, nagyon sok hely van, ami érdekelne.”
