Tóth Gabi a nehéz helyzetben lévő családoknak üzent
Az énekesnő csodaszép dallal üzent közösségi oldalán. Tóth Gabi így szeretné biztatni azokat az embereket, akiknek valamiért nem adatik meg, hogy szeretteik közelében lehessenek.
Tóth Gabi egy gyönyörű, rendkívül érzelmes, moldvai-csángó népdallal üzent követőinek, erőt és kitartást kívánva nekik. Lapunk érdeklődésére elárulta, mi vezetett a megható gesztushoz: nem bírta már tétlenül nézni, ahogy elborítja az embereket a karácsonyi őrület.
„Magával ragadott az érzés”
Az énekesnő szerint könnyen esünk abba a hibába, hogy teljesen felesleges dolgokat helyezünk előtérbe, ahelyett, hogy észrevennénk azokat az értékeket, amik megadatottak. – Érlelődött már bennem egy ideje, hiszen rengeteget olvasok az európai, illetve kárpátaljai helyzetről és nekem is nagyon sok követőm van onnan. Rengetegen írnak nekem, sokszor kérnek biztató szót, vagy tanácsot videóüzenetben.
Erdélyben vannak olyan magyar barátaim, akiket elválaszt a családtól a munka, vagy bármi más, van például egy ismerősöm, aki egészségügyi gondja miatt hónapok óta nem találkozhatott a szeretteivel. Ezek a történetek valahogy elraktározódnak bennem, csak gyűlnek folyamatosan, de nem tudom kitörölni őket a gondolataimból
– kezdi Gabi, aki úgy érzi, sokszor ő is figyelmen kívül tudja hagyni a fontosabb dolgokat, például a munka miatt. – Én is hajlamos vagyok arra, hogy másra helyezzem a fókuszt, mondjuk, hogy jól táncoljak, hogy műsorban maradjak, hogy szépen álljon a hajam, vagy hogy hány ajándék hiányzik még a fa alól.
Tegnap, ahogy épp vásároltam, egyszer csak megálltam a boltban és látni kezdtem az embereket, hogy mindenki őrült módon rohan, meg vagyunk veszve az utolsó játékért vagy terítőért. Elgondolkodtam ezen és valahogy nagyon magával ragadott ez az érzés, teljesen benne maradtam.
Tóth Gabi elszánta magát
Az énekesnő az eset után hazament és úgy érezte, tennie kell valamit. – Eszembe jutott egy moldva-csángó népdal, amit muszáj volt énekelnem, mert szívszorító érzések kavarogtak bennem. Beleképzeltem magam azoknak az embereknek a helyébe, akik sokkal nehezebb helyzetben vannak és rájöttem, mennyire szerencsés vagyok. A covid idején, amikor el voltunk szeparálva egymástól, mindannyian megtapasztaltuk egy kicsit, hogy milyen az, amikor el vagyunk választva a szeretteinktől.
Bizonytalan és félelmetes érzés, hogy elveszíthetjük őket. Azt hiszem, magamat is észhez kellett térítenem, hogy mik a prioritások valójában, hiszen van egy gyönyörű kislányom, akivel együtt örülhetek és mosolyoghatok a születésnapi tortája felett. Valahogy nagyon megsajnáltam azokat az embertársakat, akiknek ez nem adatik meg, nekik szeretnék reményt és hitet kívánni.
