Szabadkán született, Budapesten végzett a Színművészeti Főiskolán. Bajza Viktória játszott az Újvidéki Színháznál, Debrecenben, Kecskeméten, Szegeden. Bajza Viktória 42 éve a Madách Színház tagja. Az első férje Kalocsay Miklós volt, a második férjével húsz évig élt.
Bajza Viktória őszintén vallott a házasságairól a hot! magazinnak.
hot!: A határ túloldaláról származol. Hogy gondolsz vissza Szabadkára?
Bajza Viktória: Gyerekként a Szabadkai Népszínházban töltöttem az időmet, édesapám ott volt fővilágosító. Már akkor elvarázsolt, nagyon mély hatást tett rám a színház világa. Édesanyánk háztartásbeli volt: egymás után jöttek a gyerekek, négy lányt nevelt.
hot!: A magyarok számára Jugoszlávia vonzó hely volt: nagy volt az üzletekben az áruválaszték, az Adriához jártunk nyaralni.
Bajza Viktória: Amíg ki nem tört a délszláv háború, jól éltünk, semmi bajunk nem volt. Osztálykirándulásokra a tengerpartra utaztunk, a családdal eljutottunk Olaszországba, Németországba. Nekem az Adria a mai napig szerelem. A második férjem horvát volt, Pirovacra, a kis víkendházába jártunk le minden nyáron. Most is ott töltöm a nyarakat.
hot!: Két férjed is volt. Mennyi ideig éltél velük?
Bajza Viktória: Kalocsay Miklóst, az első férjemet a színpadon ismertem meg. Piros Ildikó babát várt, és főiskolásként én vettem át Desdemona szerepét. Lobogó, őrült szerelem volt köztünk. Aranyos, édes fiú volt, emellett okos, művelt, igazi úriember. Pillanatok alatt elvarázsolt mindenkit: a nőket a személyiségével, a férfiakat a barátkozó természetével. 13 évig éltünk együtt. A második férjem mérnökember volt, 7 nyelven beszélt, de a magyar nem nagyon ment neki; azt mondta, „ufó a nyelvek között”. 55 évesen nyugdíjba ment, hogy folyton velem lehessen. 20 évig, a haláláig voltunk együtt. Vele a mélységes szeretet kötött össze.
hot!: Szeretted a szülővárosodat. Miért Budapestre jelentkeztél főiskolára?
Bajza Viktória: Budapest volt az álmom. Azonnal felvettek Ádám Ottó osztályába. Osztálytársam volt Gáti Oszkár, Bregyán Péter, Besztercei Zsuzsi, aki Puskás Péter édesanyja lett, Nagy Anikó, Miklós Tibor felesége. A próza mellett énekeltünk is, például spirituálékat. Remek tanáraink voltak: Huszti Péter, Szirtes Tamás velünk kezdte el az oktatást, de Montágh Imrére, Nádasdy Kálmánra is jó szívvel emlékszem.
hot!: Mit szóltak a szüleid, hogy színésznek készülsz, ráadásul Budapesten?
Bajza Viktória: Nem volt egyszerű: édesapám belülről ismerte a színházat. Egyedül voltam Pesten, meg kellett tanulnom a közlekedést, azt, hogy mi hol van. A kollégiumban Kiss Mari és Peremartoni Krisztina volt a szobatársam, fél év után otthon éreztem magam. Gyönyörű a város, beleszerelmesedtem, különösen a budai Várnegyedbe, később ott laktunk az Úri utcában Miklóssal.
hot!: Hogy történt az, hogy abból a nagy szerelemből nem született gyerek?
Bajza Viktória: Nagyon szerettünk volna, de nem jött össze. Két évig jártam az orvosokat. Azt gondoltuk, hogy öregkorunkig együtt élünk majd, mint Philemon és Baucis. Főiskoláskoromban mindennap ott várt egy vers a portán, gyönyörű sorok Miklóstól. Amikor elváltunk, majdnem belehaltam.
hot!: Hogy ismerted meg a második férjedet?
Bajza Viktória: A tengernél nyaraltunk az egyik testvéremmel, indultunk volna vacsorázni, amikor megszólított bennünket egy trikós, rövidnadrágos férfi, hogy hová megyünk. Majd ő elvisz bennünket vacsorázni, mondta, csak várjunk egy kicsit. Visszajött autóval, öltönyben-nyakkendőben. Egy év múlva házasodtunk össze – a férjem majd’ megőrült értem, folyton velem akart lenni.
hot!: A főiskola után miért az Újvidéki Színházhoz szerződtél?
Bajza Viktória: A színház ösztöndíjasa voltam. Szerettem ott játszani, szeretett a közönség is. Olyan kiváló rendezővel dolgozhattam, mint Harag György. Ő rendezte a Három nővért, én Irina voltam a darabban, és a legjobb női főszereplő díját kaptam érte. Harag György kiválóan értett ahhoz, hogy abba a lélektani helyzetbe hozza a színészt, amit a szerep megkíván. Közben Miklós is vendégszerepelt Újvidéken, aztán a szerelem Pestre vitt engem. Sajnálták, hogy elmegyek, gyönyörű búcsúestet rendeztek nekem. Játszottam aztán Debrecenben, Kecskeméten, Szegeden, majd a Madách Színházban.
hot!: 1983-ban szerződtél a Madách Színházhoz. Ki hívott oda?
Bajza Viktória: Az osztályfőnököm, Ádám Ottó. Abban az évben mutatták be a Macskákat, én csak másfél év múlva kaptam meg Cassandra szerepét, amikor Póka Évi várandós lett. Három macskát alakítottam Bombalurinától Grizabelláig. Őt még most is játszom, ahogy a Mary Poppins Brill nénijét is. Csodálatos szerepeim voltak: a Nyomorultakat nagyon szerettem, a Fantomot is. Sobol Gettójára, a partnereimre örök nosztalgiával gondolok vissza.
hot!: Az életedben volt egy tragikus fordulat: 2000-ben súlyos autóbalesetet szenvedtetek a férjeddel.
Bajza Viktória: Az Adriáról tartottunk haza, amikor egy részeg sofőr belénk hajtott. A zágrábi kórházba vittek bennünket. Nekem mindenem összetört, és plasztikai műtétek is vártak rám.
Két évig tartott a rehabilitáció, 45 évesen, a pályám felénél történt mindez.
Amikor visszatértem a színpadra, a C’est La Vie című darabhoz titokban jegyet vettek az orvosaim, az ápolók, a fizikoterapeuták; ott tapsoltak nekem a nézőtéren, hatalmas virágcsokorral köszöntöttek.
hot!: Nem szerettél volna többet filmezni, tévézni?
Bajza Viktória: Játszottam néhány filmben, külföldiekben is, a Szomszédokban, tévéjátékokban, és voltam Darvas Iván szerelme tévés produkcióban. De vidéken nem voltam szem előtt fiatalon.
hot!: Hogy élsz mostanában?
Bajza Viktória: 16 éve vagyok egyedül, de hát nekem megadatott az őrült nagy szerelem és a nagy szeretet is két fantasztikus férfi személyében. A meg nem született gyereket pótolják az unokaöcséim, a keresztgyerekeim. Kéthavonta utazom Szabadkára, ott élnek a testvéreim, az egész rokonságom. Olyankor kimegyek a temetőbe, és elbeszélgetek édesanyámmal.