Hatalmas elismerés: magyar hírességet is jelöltek Oscar-díjra, nem is akármilyen kategóriában!

Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta a legtöbb, 13 jelölést csütörtökön Los Angelesben az amerikai filmakadémia díjaira. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az Oscarra.

A Brady Corbet rendezésében Budapesten forgatott A brutalistát tíz kategóriában jelölték Oscarra, köztük a legjobb film, rendező és színész (Adrien Brody) mezőnyben, és vágója, Jancsó Dávid is Oscar-jelölt lett. Jancsó korábban már dolgozott Corbettel, ő volt a vágója az Egy vezér gyermekkora című filmjének. Ugyancsak tíz jelölést kapott a Wicked című musical. 

A legjobb film kategóriában tíz filmet jelölt díjára az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS): az Emilia Pérez, A brutalista és a Wicked mellett az Anora, a Sehol se otthon, a Konklávé, a Dűne: Második rész, az I'm Still Here, a Nickel Boys és A szer című produkciókat.

A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása a magyar és magyar származású Oscar-díjasokról és jelöltekről:

Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rofusz Ferenc A légy (1980) című animációs rövidfilmje volt. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A kategória 2015. évi győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett, 2016-ban a rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert. 

A legjobb idegen nyelvű filmek között már 1968-ban versenyben volt a Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, 1974-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, 1978-ben az ugyancsak Fábri rendezte Magyarok, 1980-ban pedig Szabó István Bizalom című filmje. 1983-ban a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása, majd Szabó István történelmi trilógiájának másik két darabja, 1985-ben a Redl ezredes, 1988-ban a Hanussen volt jelölt. 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása a kilenc filmet tartalmazó szűkített listáról nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé. 2017-ben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása a díjra esélyes öt alkotás között szerepelt. 2018-ban Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje, a következő évben a rendező Akik maradtak című alkotása a nemzetközi filmek rövidített listáján szerepelt, de a jelöltek közé nem jutott be. 

Az animációs rövidfilm kategóriában 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus, 2006-ban M. Tóth Géza Maestro című alkotását jelölték. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása, tavaly Buda Flóra Anna 27 című rövid animációja is felkerült a kategória rövid listájára, de az öt jelölt közé már nem. 

2000-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőreként jelölték Oscarra. 

Technikai Oscart kapott Szalay Attila (1995), Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula (2009), Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre (2013), valamint az erdélyi informatikus Áfra Attila Tamás (2019). 

Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított Diák Oscar-díjat (Student Academy Awards) a legjobb külföldi filmek között. 2016-ban Kis Hajni Szép alak című munkája, 2017-ben Freund Ádám Földiek című alkotása versenyzett a döntősök között. 2018-ban Kovács István az Ostrom című vizsgafilmjéért - bronz fokozatú - Diák Oscart kapott a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában. 

Sipos Zsuzsanna a Dűne (2021), tavaly Mihalek Zsuzsa a Szegény párák díszletberendezőjeként vehetett át Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában. 

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük: 

Az egyetlen Oscar-díjas magyar színész Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1943). A 2002-ben A zongorista című filmért Oscar-díjat nyert Adrien Brody (akit most A brutalista című filmért jelöltek) édesanyja, Sylvia Plachy fotográfus 13 éves koráig Magyarországon élt. 

Kertész Mihály (Michael Curtiz) négy jelölést követően, 1943-ban a Casablancáért kapta meg az Oscart (Sons of Liberty című alkotása 1939-ben a rövidfilmek között nyert), a magyar származású George Cukor 1964-ben szintén ötödik rendezői jelölését (My Fair Lady) váltotta díjra. 

Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1940-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, őt később még háromszor jelölték. A film producere fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt. 

A hétszeres Oscar-jelölt filmrendező George Pal (Marczincsák György Pál) 1943-ban tiszteletbeli Oscart kapott, majd 1950-ben Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. 

Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1948-ban szintén tiszteletbeli Oscar-díjjal ismerték el. 

William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező hét jelöléséből a Kavalkádért (1933), a Bernadette daláért (1943), valamint az Anna és a sziámi király (1946) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött 11 jelöléséből háromszor Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1940; Az őzgida, 1946; Kisasszonyok, 1949), a díjra ötször jelölt Joseph Kish 1965-ben (A bolondok hajója), Trauner Sándor (Alexandre Trauner) 1960-ban (Legénylakás) vehette át a díjat, őt 1975-ben az Aki király akar lenni című film díszletéért újra jelölték. Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért és jelmezéért nyert 1952-ben. 

A tizenhétszeres jelölt Rózsa Miklós zeneszerző háromszor (Elbűvölve, 1945; Kettős élet, 1947; Ben Hur, 1959) nyert. 

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1937-ben (Émile Zola élete), Székely János - John S. Toldy néven - 1940-ben (Arise, My Love), a négyszeres jelölt Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1942-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). 

Operatőrként John Alton (Aldan János) (Egy amerikai Párizsban, 1951), László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1965) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1977) munkáját ismerték el. László Ernőt összesen nyolc, Zsigmond Vilmost további három alkalommal (A szarvasvadász, 1978; A folyó, 1984; Fekete dália, 2006) jelölték a díjra. 

1985-ben a Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert. 

Dave Gould (Guttmann Dezső) három jelöléséből a Broadway Melody és a Csalj meg, drágám! című filmek táncjeleneteinek megalkotásáért nyert (1935). 

A legjobb dokumentumfilmes alkotók között szintén vannak magyar származású Oscar-díjasok: Elizabeth Chai Vasarhelyi (Free Solo - Mászókötél nélkül, 2018) és Steven Bognar (Az amerikai gyáregység; American Factory, 2019).