A csinos sztáranyuka közösségi oldalán számolt be állapotáról. Horváth Éva lába nagy veszélyben van, nagyobb a baj, mint elsőre gondolták, nem véletlenül jött haza Baliról.
Horváth Éva november 24-én szenvedett súlyos motorbalesetet Balin, amelynek következtében nyílt törése lett, öt helyen is eltört a lába. A volt tévés kálváriája azóta sem ért véget és egyelőre legfrissebb bejegyzésében sem nyugtatta meg követőit.
A híresség nehéz időszakot él, ami sajnos még közel sem ért véget. A tavalyi évben a Lyme-kórt, szalagszakadást és egy nyílt törést is megtapasztalt, amelyről ő maga korábban úgy fogalmazott: “Egy igazi rémálom, amit az ellenségemnek sem kívánnék.” Éva tehát csak megerősíteni tudja, hogy az egészségnél nincs fontosabb, a sztáranyukát érthetően alaposan meggyötrik a történtek.
– Tartozom nektek egy vallomással. Van valami, amit még nem árultam el nektek azzal kapcsolatban, hogy miért vagyok ennyire sokáig kórházban. A motorbaleset következtében nyílt lábszár és bokatörésem volt, csak hogy lassacskán már el kellene kezdem járni, amit azért nem tudtam még elkezdeni, mert
elkaptam egy nagyon durva fertőzést. A balinéz orvosom javaslatára jöttem haza, aki azt mondta, hogy bármi megtörténhet. Sajnos ki sem merem mondani, hogy nem biztos, hogy lesz lábam
– kezdi Éva, aki elárulta: egyelőre senki nem tud semmi biztosat mondani neki. – Mindig volt miért izgulni és pont azért döntöttem úgy, hogy hazajövök Baliról, mert itthon azért sokkal jobbak a lehetőségek, sokkal több dolog van az orvosok kezében a fejlesztéssel kapcsolatban és teljesen más gyógyszereket használnak. “
A sztáranyuka beszámolt róla, hogy rengeteg antibiotikumot kell szednie, mindemellett a fájdalomcsillapítók is nagyon letompítják őt, ami rendkívül megnehezíti a mindennapjait és egyelőre még nem tart a rehabilitációnál. Napról napra él, minden nap a kötözésnél derül ki, hogy éppen milyen állapotban van a seb. – Most az az elsődleges cél, hogy a gyulladást meg kell szüntetni a szervezetemben, ami két hónapot már biztosan, de hogy három, vagy öt hónap, esetleg egy év lesz, azt senki nem tudja.
Kizárólag erre koncentrálok most, hogy ez a baktérium eltűnjön, ezért teszünk meg mindent és ha ennek majd vége, onnantól kezdődhet a mozgásterápia, onnantól kezdhetek majd azon gondolkodni, hogy milyen fejlesztési forma lesz a legjobb számomra.
Horváth Éva bevallotta, egy kicsit kezd most belefáradni mindenbe, bár tudja, hogy a felépülés hosszú idő és sok türelem kell hozzá, úgy érzi, neki extrán kijutott a balszerencséből. – Én nagyon bízom az itteni magyar orvosokban és biztos vagyok benne, hogy valahogy ezt a baktériumot, ezt az átkozott nyavalyát le tudjuk küzdeni.“