Így búcsúztak kollégái Bényi Ildikótól – Összetörtek a közmédiás munkatársak

Március 12-én, szerda délelőtt érkezett a tragikus hír: hosszan tartó, súlyos betegség után, 55 éves korában elhunyt Bényi Ildikó, aki 1997 óta volt az Önök kérték! műsorvezetője. A kollégái szívszorító szavakkal emlékeztek meg róla. 

Nagy űrt hagyott maga után a legendás műsorvezető

„Ildikém, nem ebben állapodtunk meg! De nagyon nem! Arról beszélgettünk egyszer, hogyha már visszavonulok, te veszed át a helyem. Szépséges ragyogásod, nevetésed, mind a házban, mind a képernyőn nagyon hiányzik már most! Ahogy sietős lépteid is a sminkben, a fodrásznál, a kedves szavaid, ahogy üdvözöltük egymást műsorainkba menet. Ildikém, nem lett volna szabad ennyire sietni... Mindnyájan marasztaltunk volna még szeretettel, nagyon sokáig. Megrendítő a távozásod” – búcsúzott Radványi Dorottya, aki Bényi Ildikót helyettesítette az Önök kérték! című legendás műsorban.

Novodomszky Éva, a Családi kör műsorvezetője megható gondolatokkal emlékezett meg: „Ildi az volt, akinek látszott: igazi, őszinte, kedves, mosolygós, gondoskodó, figyelmes, játékos, okos és erős. Azt hiszem, nem tudtam, mennyire erős. Nagyon nagy űrt hagy maga után és egyelőre azt sem tudjuk, hogyan lehetne ezt kitölteni, és hogyan lehetne megemészteni azt, ami vele történt” – gondolt vissza szomorú szavakkal Bényi Ildikóra közmédiás kollégája.

Bényi Ildikó elvesztése megviselte a kollégákat

„Drága Ildi! Nem találom a szavakat… Napfény voltál és hatalmas forgószél… derűvel, üdeséggel, kiapadhatatlannak tűnő energiával… Most is hallom a hangod, ahogy a folyosón találkozva köszönsz, és megkérdezed: »Szia Noémi, mi újság, minden rendben?« … most azt válaszolnám, nem, semmi sincs rendben! Ez így nem lehet rendben! …hogy nem jössz többé. Ez döbbenetes és felfoghatatlan, nagyon sokan vagyunk vigasztalhatatlanok. Nyugodj békében!” – emlékezett meg Morvai Noémi is Bényi Ildikóról.

Dióssy Klári, a Kossuth Rádió műsorvezetője a Duna Családi kör című műsorában emlékezett a legendás tévésre: „Egyfajta sorsközösséget alkottunk, hiszen mindketten vidékről, kistelepülésről érkeztünk és mindketten bemondónak készültünk. Amikor a sminkben összefutottunk sokszor mondta nekem, »Szia, te vidéki lány!«. Mindenről tudtunk beszélgetni, nagyon sokat dolgozó és nagyon szerethető kolléganő volt, számomra mindig követendő minta. Amikor az Önök kérték! 20 éves lett, engem kért fel arra, hogy kérdezzem őt és ezt nagyon megtisztelőnek éreztem.”