Az, amit a TV2 és a Magyar Honvédség közösen készített sportreality-jének csütörtöki adásában láthattunk, túlmutat az emberi akarat és tűrőképesség általunk elképzelt határain. A Kiképzés Bocskai rajának katonája csak parancsra hagyta abba a feladatot, majd elbicegett a mentőig.
A Kiképzés első adásait nézve magunk sem fogadtunk volna nagyobb összegben arra, hogy az elszánt, de lássuk be, kissé szedett-vedett, rajokká verbuvált civilekből néhány hét alatt parancskövető, majdhogynem precíziós gépezetté válnak a játékosok. Pedig milyen jól tettük volna, ha megtesszük a tétjeinket, és a lehetetlenre teszünk fel némi pénzt! Ugyanis a lehetetlen nemcsak valósággá vált, de a véghajráig eljutó játékosok bőven túl is teljesítették a négy raj kiképzőinek reményeit. A csapatok szervezettek, a tagok pedig nemcsak hogy eljutottak a saját fizikai és mentális tűrőképességük határára, de bőven át is lépték azt. Elég ha csak a legutóbbi példára gondolunk, hiszen A Kiképzés hűséges nézői láthatták, ahogy Hegyesi Márk a Bocskai raj, vagyis a piros csapat honvédje kifordult térddel és összeszorított foggal harcolt a végsőkig azért, hogy teljesítse Nagy Ádám zászlós parancsát, ami csak annyi volt: Győzni kell! Igaz, a küzdelem hevében a civil életben erdészként dolgozó Hegyesi belecsúszott egy kisebb parancsmegtagadásba, de mentségére szóljon, hogy amolyan „más tudatállapotba” került, amikor az ember, vagyis a katona már nem érez fájdalmat, nem hallja az utasítást, csak a cél lebeg a szeme előtt, amit akár „az élete árán” is el kell érnie. Az átéltekről Hegyesi Márk mesélt a Borsnak.
„A történet onnan indul, hogy eleve lazák a térdszalagjaim, ami a korábbi sportmúltamnak ”köszönhető”. A pályán éppen Kornélnak próbáltam segíteni abban, hogy a hátamról lendületet vehessen a kötélmászáshoz, amikor éreztem, hogy a térdem oldalirányba "megrottyant" kicsit. A tulajdonképpeni szerencsém éppen a laza szalagjaimnak volt köszönhető, hiszen bár pokoli fájdalom hasított belém, a térdem azonnal vissza is ugrott a helyére és be sem dagadt. Ugyanakkor tisztában voltam vele, hogy ebben a helyzetben el fog jönni az a pont, amikor már nem fogom tudni támogatni a csapatomat.
Ezen a ponton határoztam el, hogy megpróbálom kizárni a fájdalmat és menni tovább, amíg csak lehetséges és egy kicsit még azon is túl”
– kezdte lapunknak A Kiképzés Bocskai rajának katonája, akinek egy gyermekkori emléke is bevillant, ami szintén arra ösztönözte, hogy tovább küzdjön. „Életemben egyetlen egyszer adtam fel egy versenyt. Kis srác voltam még és egy bringaversenyen indultam. Éppen az élen álltam, amikor hatalmasat buktam és a második helye tekerő kölyök megelőzött. Akkor nem ültem vissza a bringára, kiszálltam. Talán furcsán hangzik, de ez az emlék azóta is kísért, ha a teljesítőképességem határát feszegetem, és ez az emlék adott erőt ennél a feladatnál is” – tette hozzá a Magyar Honvédség és a TV2 közös sport-reality-jének játékosa.
Hegyesi Márk ezen a ponton azt is beismerte, hogy alapvetően nem erőssége a csapatjáték, hiszen világ életében az egyéni teljesítményen alapuló sportokat kedvelte, de A Kiképzés során megtanulta, hogy a csapategységben gondolkodás a jó katona egyik legfőbb ismérve, így eszerint cselekedett. „Tudtam, hogy a Bocskai raj minden tagja számít rám, ezért robotpilótára kapcsoltam és csak egyetlen szó dübörgött az agyamban: Menni, menni, menni…
Fel sem merült bennem, hogy fel kellene adnom.
A vége felé, a ki tudja hányadig körben már csak a következő lépésre tudtam koncentrálni és előjött az a ”rossz tulajdonságom”, hogy hajlamos vagyok túlfeszíti a húrt. Azt hiszem beszűkült a tudatom, mert az, hogy a kiképzőm, Nagy Ádám parancsba adta, hogy hagyjam abba a küzdést, nem jutott el hozzám. Tulajdonképpen csak az adásból derült ki számomra, hogy részéről elhangzott a határozott utasítás. Most visszagondolva olyan érzés kerített hatalmába, mintha be lettem volna rúgva. A környezetemből alig-alig érzékeltem valamit. Már csak a lendület vitt előre…” – idézte fel a drámai perceket Hegyesi Márk, akit végül az ellenfél kiképzője, Farkas András törzszászlós határozott fellépése hozott vissza a valóságba.
„Végül a Kinizsi raj (sárga csapat) kiképzője határozottan megfogta a vállam, maga felé fordított, a szemebe nézett és közölte, hogy ennek a feladatnak, számomra itt a vége.
Szerintem ő is érezhette, hogy átlendültem egy olyan ponton, ami után már nem fogok leállni, bár utólag kiderült, hogy a saját kiképzőmet is csak pillanatok választhatták el attól, hogy fizikálisan is közbelépjen.
Végül a mentőhöz kísértek, de rajtam kívül a Dobó rajból Németh honvéd is erre a sorsra jutott, aki szintén egy picit túltolta a biciklit. A hathatós segítségnek hála, végül mindketten hamar visszatérhettünk a rajunkhoz, ahol én megtudtam, hogy a társaim végül lehozták a feladatot és bejutottunk A Kiképzés döntőjébe. Amikor ezt elmondták nekem, bevallom férfiasan, eltört a mécses” – tette hozzá a Bocskai raj játékosa. Hogy az utolsó megmérettetés előtti térdficam milyen hatással lesz a mindent eldöntő, végső küzdelemre, az kiderül péntek este a TV2 képernyőjén.