A gyönyörű modell ritkán szólal meg szépségideál témában, mert amit mondani tudna, az lehet, hogy sokakat megbántana. Marjai Judit ugyanis még abban az időben volt modell, amikor a klasszikus és természetes szépségű lányokat szerepeltették. Nem volt botox, nem volt szilikon. Csak szép lányok voltak.
Marjai Judit akkor lépett a modellkarrier útjára, amikor 1983-ban édesanyja elküldte fotóját az Ifjúsági Magazin pályázatára, ahol azonnal címlapra került. Ettől kezdve a kor kiemelkedő és ismert fotómodellje lett, számos címlapon, kártyanaptáron szerepelt, és az egyik legtöbbet fotózott modell volt. Ő volt az első magyar modell, aki szerepelt külföldi - méghozzá az olasz - Playboyban, a karrierjét azonban 1988-ban befejezte a fotózás kedvéért. Többek között Phil Collins fotósa is volt. Ha valaki, akkor ő tudja, hogy miről szól a modellszakma és főleg, hogy mit jelent a szépség.
Mivel egy hölgytől nem illik megkérdezni, hogy hány éves, Marjai Juditról is nehéz kitalálni, hogy mennyi idős lehet. Két dolog biztos: az egyik, hogy van olyan fiatal, hogy még mindig varázslatos legyen megjelenése, és van olyan idős, hogy kristálytisztán lássa, mennyit torzult a szépségipar az elmúlt harminc évben. Mert, ami ebben az iparágban történt, az tényleg szomorú... A plasztikai sebészeti technológiák fejlődésének köszönhetően ma már alig van olyan húsz éves(!) lány, akin még nem végetek valamilyen beavatkozást. Marjai Judit úgy látja, hogy a modellszakmát is megfertőzte már a mesterséges szépítkezés. Erről írt a fotóművész egy régi fotó megosztásával egy hosszabb posztot a Facebook-oldalára:
És, képzeljétek el volt olyan idő, amikor se appok, se retus se volt. Nem volt szájfeltöltés, hajbetoldás, botox és mű mell. Nem volt semmi kép és önfeltunningolás. Nem volt semmi extra , csak szép lányok voltak a retus mentes analóg képeken. És, képzeljétek gyerekek ezek még tényleg fotómodellek voltak és nem turbózott lányok az instán, akik azért rendelnek magukról fotókat, hogy növeljék a portfolióik számát, hogy... Na, miért is?... Nem mese ez már, gyerekek. Czvalinga Ildivel, 1987