Mészáros Árpád Zsolt balhés múltjáról vallott: „Akkor már volt egy felfüggesztettem”
A népszerű színész nem mindig volt olyan kiegyensúlyozott, mint manapság. Mészáros Árpád Zsolt a fiatalkori szélsőségeiről vallott őszintén.
Mészáros Árpád Zsolt élete egy csapásra változott meg, miután – lógás gyanánt – ellátogatott Zsótér Sándor és Gaál Erzsébet színházi felkérésére. A színész ugyanis addig szüntelenül balhézott, kereste a bajt.
Mészáros Árpád Zsolt: „Többször voltam szekrényajtótörő, mint matematikus zseni”
Vendéglátós szerettem volna lenni, de olyan zűrös dolgokba keveredtem bele általános iskolában. Volt garázdaság, de mind elévült. Volt sok olyan ügyem, ami nyomdafestéket nem bírt. Édesanyám ezt nem nagyon szerette, nem nagyon volt jó a közhangulat a környéken, rólunk meg a bandáról. Jelentkeztem a kereskedelmi szakközépiskolába, de túljelentkezés volt, egy évet kellett volna halasztani. Akkor már volt egy felfüggesztettem és akkor édesanyám úgy döntött, hogy beírat teljeskörű gépi forgácsolónak egy szakmunkásképző intézménybe.
– kezdte Mészáros Árpád Zsolt, aki így folytatta ifjúkori megemlékezését:
„Ott Bellusné Sipos Márián és az igazgatóhelyettesen kívül nem volt más nő, csak fiúk, férfiak, kamaszok. Csak a kótaiak a nyíregyháziakkal… Többször voltam szekrényajtótörő, mint matematikus zseni, egyébként Bolyai versenyen is voltam, matekból jó voltam” – tette hozzá a színész. Mészáros Árpád Zsolt fia és annak generációja már másképp él, mint anno édesapja, aki a szakmunkásképzőben egy teljesen más társadalmi berendezkedést szokott meg.
Folyamatosan verekedett, hátha kicsapják
„Más világot élünk és mást élnek a gyermekeink. Azt gondolom ezekből a dolgokból, hogy én mindig megpróbáltam a peremvidéken lenni. Megpróbáltam a szélsőségekben olyan helyzetet találni, ami lehet, hogy kibúvó volt a társaimtól, de soha nem bántottam meg őket. Soha nem dobtam fel senkit, soha nem voltam vamzer. A falig elmentünk, de a jó Isten ott volt mellettem. A 110-esbe bementem, első nap már verekedtem, második nap megint, hogy hátha a harmadik nap kicsapnak. Folyamatosan verekedtem” – emlékezett vissza a színész, akinek az élete hamar új irányt vett a szakmunkásképzős évei idején.
A negyedik, ötödik napon egyszer csak egy felhívás: Zsótér Sándor, Gaál Erzsébet színházi felkérés, az aulába le lehet menni és stúdiumot hirdetnek. A barátomat kérdeztem, hogy te tudod, mi az a stúdium – dehogy tudom, menjünk, mert adnak igazolást. Azért mentünk le, hogy lógjunk meg, hogy ne kelljen verekedni. Nagyon gázos volt. Az tényleg egy kemény világ volt. Abban az időszakban az, hogy ha neked nem volt bicskád… Nekem van négy-öt szúrás a combomon, a fenekemen, amiket akkor, ott kaptam. Ott volt bökdösés, minden. Úgy szájon vágtak, hogy észre sem vetted, hogy kitől kaptad. Szóval volt egy ilyen színházi felkérés, ahol egyből azt kérdeztünk, hogy adnak-e igazolást
– mesélt MÁZS a korai kezdetekről Abaházi Csabának a Retro Rádió Abaházi Presszó című műsorában.
