Singh Viki megbocsátott bántalmazó exének
Sokan nem hinnék a mindig mosolygós és pörgős énekesnőről, hogy mennyire békés személyiség, aki igenis vágyik a letisztultságra és a csendre. Ezekre is szüksége volt Singh Vikinek ahhoz, hogy megvívja a belső harcait.
Nagyon gyakori, hogy valaki hosszú időre elzárkózik a párkereséstől, hiszen először saját magát szeretné megtalálni. Singh Viki bántalmazó kapcsolatáról annak lezárásáról, és a párkeresésről is mesélt a hot! magazinnak.
hot!: Fél éve már annak, hogy beköltöztél a saját otthonodba. Sikerült teljesen belakni?
Singh Viki: Nagyon sok mindent szeretnék még felújítani, de már megszoktam a környezetet. Megvan, hova járok boltba és postára. Kialakult a kis napi rutinom, szóval igen, itthon érzem magam.
hot!: Vágytál a vidéki csendre?
Singh Viki: Három éve jöttem rá egy podcastot hallgatva, hogy igazából introvertált ember vagyok.
Egészen addig küzdöttem az ellen, amilyen vagyok, de akkor értettem meg: nem negatívum, hogy befelé forduló vagyok.
Ellenben a munkám százszázalékosan extrovertáltságot kíván, olyan módon, hogy azt érzem, ki kell fordulnom saját magamból, emiatt a nap végére nagyon fáradt vagyok. A sok rohangálás mellett kell egy hely, ahol csak én vagyok. Most jutottam el oda, hogy nyitott lennék párkapcsolatra. Tudtam, hogy fura lány vagyok, csak nem tudtam megnevezni a miértjét. Azt észleltem, hogy elmentem egy gálára, ahol mindenki jól érezte magát, én pedig fél óra után már nem vágytam a tömegre és a felhajtásra. Vagy amikor próbálunk egy darabot, és a szünetben a többi kollégám beszélget, nevetgél, én inkább leülök egy kanapéra, és olvasok vagy zenét hallgatok.
Singh Viki párja még mindig hűséges társa
hot!: Az előbb említetted, hogy nyitott lennél párkapcsolatra. Mennyire vagy ragaszkodó típus?
Singh Viki: Erre egy tök jó példám van. Régen, amikor még nem volt GPS, Budán laktam a 11. kerületben, és úgy mentem apukámhoz Ürömre, hogy a Szent Gellért térnél átmentem Pestre, majd az Árpád hídon keresztül Budára, mert így szoktam meg. Vagy ugye Szentendrén nőttem fel, és nagyon sokáig oda jártam vissza orvoshoz és nőgyógyászhoz.
hot!: A szerelemben is ilyen vagy?
Singh Viki: A legvégsőkig kitartok egy kapcsolatban. Például a volt párom a mai napig az egyik legjobb barátom, a legfontosabb dolgokat vele osztom meg az életemben. Szeretjük egymást, de nekem olyan, mintha a testvérem lenne.
Mindig lesz helye az életemben; neki már van barátnője, én pedig mostanra lettem nyitott.
hot!: Mikor jött el ez a pont, hogy úgy érezted, jöhet a szerelem?
Singh Viki: Nagyon hiszek a manifesztációban, és gyakorlom is. Láttam magam előtt, hogy itt vagyok ebben a házban, áll a kertben egy szép autó, most pedig már egy férfit is látok benne. Már képes vagyok elengedni a nagy önmegvalósításomat, mert nem szeretnék úgy járni, mint anyukám, aki egyedül maradt egy gyerekkel.
Singh Viki bántalmazó kapcsolatban is élt
hot!: Vannak benned ilyen félelmek?
Singh Viki: Rengeteg, de próbálom tudatosan elengedni őket. Volt részem bántalmazó kapcsolatban is, de ott is bizonyos mintákat követ az ember. Ha lett volna egy egészséges férfikép és családmodell az életemben, akkor nem vonzottam volna be magamnak olyan kapcsolatokat, amiket a múltban sikerült.
Aztán jött a volt párom, de ott az volt a probléma, hogy sajnos a korábbi tapasztalások miatt arra vagyok bekötve, hogy bántalmazóba legyek szerelmes, és ha valami nem olyan, nem érzem izgalmasnak.
Kell az, hogy valakiben legyen egy kis ravaszság, csibészség. Nagyon furcsa paradoxon ez, de rengeteget dolgozom ezen.
Singh Viki a bántalmazó kapcsolat utáni felépülésről
hot!: Mennyire sikerült lezárni magadban a bántalmazást?
Singh Viki: Szerencsére nemrégiben megtörtént a feloldozás, mert békét kötöttünk a bántalmazó párommal, sőt már zenéltünk is együtt.
Neki is volt mit megbocsátania, és nekem is, és ez egy nagyon nagy karmikus lezárása volt az egésznek.
Mellette pedig nagyon büszke vagyok magamra, hogy nem estünk vissza ugyanabba a gödörbe. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, és egy mély lelki barátság van köztünk.
hot!: Ebben a lezárásban egyedül voltál?
Singh Viki: Voltam szakembernél is, mellette pedig rengeteget olvastam fejlesztőkönyveket, amelyek segítették megérteni a gondolkodásomat és az érzéseimet. Rengeteget ülök autóban, olyankor hangoskönyveket hallgatok.
hot!: Ezekből az érzésekből tudsz meríteni a dalszerzésben is?
Singh Viki: Most érzem azt, hogy van mondanivalóm.
Idáig sokszor nem voltam megelégedve azzal, amit alkottam, meg haragudtam is a helyzetre és arra, ami a zenei szakmában zajlik.
Volt olyan időszak, amikor azt éreztem: „Minek? Kinek? Miért?” Meg szerintem nem jó irányba ment el ez a szakma – sokkal inkább a hirtelen impulzusok és az online tartalmak a trendik. Ezért is kezdtem el a Do it like Beyoncé-s videóimat, amikről először azt hittem, hogy majd pár százan megnézik talán őket, és a kutyát nem fogják érdekelni, de van olyan rész, amit már háromszázezren láttak, és ez nyilván új lendületet hozott számomra.
Így keresi Singh Viki párját
hot!: A következő pároddal szeretnél megöregedni?
Singh Viki: Nekem már nem fér bele az, hogy randizgassak és keresgéljek.
Rajta vagyok a Tinderen, de nem nagyon használom, mert nincs időm vagy kedvem, hogy végtelen számú pasival találkozzak.
Arra vágyom, hogy legyen egyvalaki, akivel együtt fekszem le és együtt ébredek fel. Aki miatt nem kell kisminkelnem magam, amikor hazaér, aki nem fáraszt, hanem feltölt.
hot!: Volt ilyen korszakod?
Singh Viki: Volt olyan időszakom, amikor jobban éltem, többet randiztam, meg sokat buliztunk, de sosem égettem két végén a gyertyát. Büszkén mondhatom, hogy engem senki sem vitt haza buliból. Apukám részéről azért kaptam indiai nevelést is.
Mindig azt mondta, hogy legyen tartásom. Ahhoz pedig, hogy eljussak ide, megint csak kellett ez a ház, mert egész életemben erre a biztonságra vágytam, amit megadott az otthonom.
Mindig azt éreztem, hogy ezt nekem kell megteremtenem magamnak, mert nem szeretnék úgy járni, mint anyukám, aki a semmibe zuhant egy házasságból, de ennek ellenére is tisztességesen felnevelt.
