Szirtes Tamásnak a mai napig hiányzik az édesapja
A magyarországi musical atyja exkluzív interjút adott. Szirtes Tamás legnagyobb szerelme, a színház mellett kivételesen magánéletébe is betekintést engedett.
A magyarországi musical műfaj megteremtése a Kossuth-díjas rendező nevéhez fűződik. 1973-ban szerződött a Madách Színházhoz, amelynek 2004 óta igazgatója. Tanított a Színművészetin, zsűrizett tehetségkutatóban. A napokban könyv jelent meg az életéről Rényi Ádám tollából, Ő, Szirtes Tamás címmel. A hot! magazin portréinterjúja.
Szirtes Tamás életrajza kapcsán mesélt
hot!: Nemrég ünnepelték a kerek születésnapját. Az emberek belülről nem a valóságos korukat érzik. Ön is így van ezzel?
Szirtes Tamás:
A tükörben sem biztos, hogy a saját képünket látjuk. A késői kamaszkorból, a húszas éveimből belém rögződött egy kép, én azt látom.
hot!: Szerette azt az időszakot?
Sz.T.: Szerettem a pályakezdés végtelennek tűnő lehetőségeit, a tanulást, akkor találkoztam a színháznak nevezett csodával.
hot!: Összesen négyen végeztek a Színművészetin 1968-ban Major Tamás osztályában. Az osztályfőnök küldött el több hallgatót?
Sz.T.: Nádasdy Kálmáné volt a párhuzamos osztály, oda többen jártak. Szigorú volt a felvételi, a rostavizsgáinkat is nagyon komolyan vették. De akik ebben a két osztályban végeztek, sok évtizedre meghatározták a magyar színházi életet.
hot!: Hogy telt el ez az öt év? Volt ideje fiatalnak lenni?
Sz.T.:
Nagyon lázas időszak volt, a szakma felfedezésének láza. 14 éves voltam, amikor meghalt az édesapám. A mai napig hiányzik. Anyámmal kettesben maradtunk, beteg lett, főiskolás koromban az én támogatásomra szorult. Nagyon kellett vigyázni rá, így nekem kimaradtak a főiskola duhaj, vad évei.
hot!: Az irodájába belépve a falon nagy méretű Ádám Ottó-fotó tűnik szembe. Major Tamás volt az osztályfőnöke – mégis Ádám Ottó volt az apafigura?
Sz.T.: Major mindenkinél elhárította ezt a szerepet. Nem volt pater familias. Nagyon színes, dinamikus, kiszámíthatatlan művész volt, elsősorban a saját művészetével foglalkozott. Igen, Ádám Ottó nagy apafigura lett számomra. Harmadéven idevett a Madách Színházhoz segédrendezőnek.
Szirtes Tamás családjáról is beszélt
hot!: Végzés után a József Attila Színházhoz szerződött, onnan Miskolcra ment. Fiatal házasként, az első gyereküket várva, az édesanyja halálát követően nem lehetett könnyű keresni a helyét a színházi világban.
Sz.T.: Emberpróbáló időszak volt, és sok emberi gesztust kaptam. Ádám Ottó utánam nyúlt, és 1973-tól a Madách Színházhoz szerződtetett.
hot!: 1972-ben született Krisztina, a lánya, 1973-ban a fia, András. Liska Zsuzsa, a felesége Ádám Ottó tanítványa, színésznő volt. Ő viselte a család gondját?
Sz.T.: Igen, ő elhagyta a pályát.
hot!: A gyerekeik nem érdeklődtek a színészet iránt?
Sz.T.: Én nem tartoztam azok közé, akik szenvedélyesen le akarják beszélni a gyerekeiket erről a hivatásról. Szabadon kell hagyni őket, és támogatni, ha ilyen irányú tehetség mutatkozik. Szeretik a színházat mint nézők. És értik, mi az a szenvedély, ami az embert évtizedekig nem hagyja el. A lányom adminisztrációs területen dolgozik. A fiam külföldön él, pénzügyi szakember.
Hogy érzi magát Szirtes Tamás a Madách Színházban?
hot!: Ahogy a Madách Színházhoz került, otthon érezte magát? Ígért valamit Ádám Ottó, amikor hívta?
Sz.T.: A Madách rendkívül nagyra becsült színház volt, színészóriásokkal. Jó volt közöttük lenni. Erősen társulatos volt a teátrum, folyamatosan ment a közös munka. Ádám Ottó szerette, ha valaki szenvedélyesen akart valamit. Megtanított a döntés felelősségére.
hot!: Volt olyan darab, amit nagyon szeretett volna?
Sz.T.: Amit szerettem volna, megkaptam. Végzéskor én nagyon fiatal, 22-23 éves voltam. Meg kellett tanulnom a drámairodalmat. Megismerkedni Shakespeare-rel, egy olyan szerzővel, akihez nagyon sok személyes közöm lehet. Arany fordítói tehetségével, ahogy az ő nyelvi gazdagsága és Shakespeare-é egymásra talált. Megrendezhettem a Lóvá tett lovagokat és több Shakespeare-vígjátékot.
hot!: Tíz év múlva pedig megkapta a Macskákat. Hogy érte ez a felkérés?
Sz.T.: Nagy találkozás volt a műfajjal. T. S. Eliot furcsa, szürreális képei, Romhányi játékosan filozofikus versei, Webber zenéje, Seregi László koreográfiája hozta létre az előadást.
hot!: Seregi László akkor az Operaházhoz kötődött. Hogy került egy musical alkotói közé?
Sz.T.: Az Operaház balettigazgatója volt. Ádám Ottó tanácsolta, hogy kérjük fel őt. Nem mondott azonnal igent, kiment Londonba megnézni az eredeti darabot. „Meg lehet csinálni” – mondta hazatérve. Boldog voltam, hogy később beengedett a baráti körébe. Seregi nagy csodája a magyar színházi életnek, nagy tudású, energiájú, képzelőerejű művész. Az Operaház fantomjában dolgoztunk utoljára együtt.
Szirtes Tamás rendezőként hatalmas sikereket ért el
hot!: Hogy kapta meg a Madách Színház 2002-ben – elsőként a világon – a Fantomot?
Sz.T.:
Jól működő kapcsolatom volt Andrew Lloyd Webberrel. Először nálunk látta a Macskákat proszcénium színpadon működni. Eljött megnézni a Józsefet – Paudits Béla, a címszereplő kapott tőle egy színes lemberdzseket. A 60. születésnapjára a Müpában rendeztünk gálaestet, sok musicalje részleteivel. Azt gondolták a feleségével együtt, hogy Budapesten értik őt igazán.
hot!: A Madách Színház időközben zenés teátrum lett, a musicalek otthona. Ez viszont fájdalmas búcsúkkal járt, sok színész nem vállalta a műfajt.
Sz.T.: Fenntartói elvárás volt 2004-ben, hogy a főváros akar még egy zenés színházat. Ami sok fiatalembernek lehetőséget adott, az sok művésznek veszteséget jelentett. A társulati lét, ahol 20-30 embernek keresnek darabokat, nem kedvez a zenés színháznak. A musicalekhez minden szerepre a lehető legalkalmasabbakat kell megtalálni a castingokon. Tökéletesnek kell lenni a színészeknek, a díszletnek, a világításnak, a koreográfiának. Évente 350 ezer embernek szerzünk ezzel nagyon sok örömet.
hot!: Újabb öröm vár a nézőkre: ősszel bemutatják a Jégvarázs musicalt.
Sz.T.: A mű Walt Disney kedvenc meséjén alapszik, amiből mégsem ő forgatott filmet. A 2013-as animációs film nagy sikere nyomán az amerikai Lopez házaspár készített musicalt, bemutatva az Andersen-mese mélységét, fájdalmát is. Speciális effektusok, ragyogás veszi körül a művet. A casting már megvolt. Bemutató szeptember 19-20-án.
