<p>Ezerarcú, kiszámíthatatlan betegség a gennyes agyhártyagyulladás, melynek tüneteiről, lefolyásáról kérdeztük az Egyesített Szent István és Szent László Kórház csecsemő-és gyermekgyógyász infektológusát, védőoltási szaktanácsadóját, dr. Kulcsár Andreát.</p>
Mi is az az agyhártyagyulladás?
Ez a központi idegrendszert körülvevő lágy agyhártyáknak, vagy agyburoknak a gyulladásos betegsége, ami életveszélyes állapotot jelenthet és sürgős orvosi kezelést igényel. Lefolyását tekintve lehet heveny (hirtelen fellépő) vagy krónikus (hosszan elhúzódó). A kórokozóktól és a szervezet reakciójától függően több típusa létezik. A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozóinak egyike a meningococcus.
Hogyan terjed a betegség?
A meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás cseppfertőzéssel terjed (tüsszentéssel, köhögéssel, nyállal, csókkal). Az egészséges emberek mintegy 10–15 százaléka időszakosan, tünetmentesen hordozza torkában a baktériumot. A megbetegedés egyik sajátossága, hogy általában nem a baktériumot hordozó egyén betegszik meg, hanem az, akinek átadja.
Kik a veszélyeztetettek?
Csecsemő- és kisdedkorban a leggyakoribb a megbetegedés, amikor az immunrendszer még éretlen, illetve a serdülők és a fiatal felnőttek körében fordul elő, akikben a hordozó állapot gyakoribb (15–20 százalék). A hordozó állapot spontán jön, és spontán szűnik meg. Ritka betegségről beszélünk, ami azonban súlyos következményekkel vagy halálozással járhat.
Családi dráma
Szinte tűzgolyóként száguldott végig az interneten a hároméves Viktorka története. A kisfiú a B típusú agyhártyagyulladással fertőződött meg, aminek következtében amputálni kellett a lábát és az ujjait, valamint többször újra is kellett éleszteni. Szülei kétségbeesve küzdöttek azért, hogy gyermekük életét megmentsék. Egyelőre nem tudni, hogy a kicsi hol kapta el a fertőzést, mindenesetre óvodai társait megelőző antibiotikumkúrában részesítették.
* * *
A teljes interjúért - valamint további érdekes tartalmakért - keresse a pénteki Borsot 16 oldal Egészség magazinnal!
