Polisztirol? Kőzetgyapot? Üveggyapot? Ásványi? Egy ház szigetelése rengeteg kérdést felvet és egyáltalán nem mindegy, milyen választ adunk ezekre a kérdésekre. Nem csak a pénztárcánk miatt érdemes alaposan megfontolni, melyik anyagot választjuk. Ebben próbálok meg ma segíteni.
A szigetelés nem csupán a hő miatt fontos (noha egy jó hőszigetelés meglepően rövid idő alatt visszahozza az árát, hiszen csak homlokzati hőszigeteléssel a fűtésszámla mintegy harmadával csökkenthető), hanem ha olyan környéken lakunk, akkor a zaj miatt is.
Jellemzően hatalmas felületről van szó, amit hagyományos épületek esetében általában ragasztott hőszigeteléssel burkolnak, ami lehet (grafitos) EPS vagy kőzetgyapot.
Nyilván minél vastagabb a szigetelés, annál többe kerül, ezzel együtt sem érdemes túlságosan vékonyat választani, különben pár év elteltével azon találhatjuk magunkat, hogy a szigetelésünk nem sokat ér és kezdhetjük elölről az egészet.
A szarufák alatt és között jellemzően kőzet- vagy ásványgyapotot szokás használni, felettük pedig EPS, XPS vagy PUR szigetelést.
Nézzük a szigeteléstípusok előnyeit és hátrányait!
A polisztirolt ugyan még mindig jóval többen választják, mint a kőzetgyapotot, ám az arányok kezdenek kiegyenlítődni, elsősorban azért, mert utóbbinak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, azaz elkerülhető a penészedés.
Emellett a hangszigetelése is jobb, mint a polisztirolé, lévén meglehetősen sűrű szálszerkezete jobban elnyeli a hangokat.
Cserébe viszont a polisztirol jelentősen (körülbelül negyedével) olcsóbb és ez nem mellékes szempont a meglehetősen árérzékeny magyar piacon. (Nem csoda, hogy tízből nyolc családi házat ezzel szigetelnek.)
Természetesen mindkét anyag biztonságos, de az is igaz, hogy a kőzetgyapot olvadáspontja 1000 Celsius fok felett van, tehát nem hogy nem ég, hanem tűz esetén lassítja a terjedést és megvédi a falakat.
Az expandált polisztirol hablemez viszont csepegve ég, fontos azonban megjegyezni, hogy egyrészt önkioltó, másrészt, ha szakszerűen van feltéve és nincsenek légrések, akkor teljesen biztonságos.
Kőzetgyapot vagy üveggyapot?
A Nagy Gyapot Vagy Polisztirol-vitát még tovább is lehet bontani, hiszen előbbin belül kezd helyet követelni magának az üveggyapot is. Emlékszem még gyerekkoromból, hogy sok házon a tetőszigetelés gyapotból volt, ami szúrt is, mint annak rendje.
Nos, a modernebb üveggyapotok már nem szúrnak, ráadásul elég könnyen alakíthatók, rugalmasak és alaktartók, márpedig ezek nem feltétlenül igazak a kőzetgyapotra (ami például szúr is és porzik is). Lévén rugalmasak, könnyebben szállíthatók és tárolásuk is kevesebb helyet igényel.
Azon túl, hogy remek hőszigetelő hatása van, jó hangszigetelési képességekkel rendelkezik. Rendkívül időtálló, az idő múlásával akár több évtizedig megőrzi eredeti állagát és kedvező tulajdonságait, mivel az anyagban lévő levegő az, ami hőszigetel.
Fontos még, hogy az üveggyapot alapanyaga igen jelentős részben újrahasznosított üveghulladék, azaz jóval környezetkímélőbb, mint a kőzetgyapot, aminek előállításához bazaltkövet kell robbantani, majd feldolgozni.
Mindkettő maradéktalanul megfelel a tűzvédelmi előírásoknak, de a kőzetgyapot nagyon jól bírja az extrém magas hőmérsékletet is, - mint ezt már kicsit feljebb leírtam - nem változtatja a térfogatát, nincs hőtágulása.
A polisztirol
A polisztirol még mindig messze a legnépszerűbb szigetelőanyag. Két fajtája van és nagyon nem mindegy, melyiket hova használjuk.
Nagyon leegyszerűsítve, az EPS (azaz expandált) polisztirol sokféle vastagságban és típusban készül, ez voltaképpen a fehér polisztirol. A külső falat és padlószerkezet alatt szokás vele szigetelni, hiszen üreges szerkezete miatt kiváló hőszigetelő.
Gőzzel hőkezelik, a benne lévő pentánnal habosítják, és égéskésleltető adalék is kerül bele, azaz (mint említettem) önkioltó. A nyílt cellaszerkezet miatt viszont nedvességnek kitett helyekre (például lábazatba) nem ajánlott tenni, mert így romlik a hőszigetelő képessége is.
Az XPS (azaz extrudált) polisztirol erőssége, hogy nagyon jó a nyomási terhelhetősége és érzéketlen a nedvességre, magyarul nagyon jól használhatók a lábazatok szigetelésére, ráadásul jól véd a vízszigetelést érő mechanikus károsodások ellen. (Különös ismertetőjegye, hogy szemben az EPS-sel, általában színes.)
Multipor ásványi hőszigetelés
A Multipor ásványi hőszigetelő lapok környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos, szálas vagy műanyaghab szigetelésekre. Szerkezet masszív és homogén, természetes szervetlen alapanyagok (homok, cement, víz) felhasználásával készül.
Rendkívüli anyagtulajdonságából adódóan sokoldalúan alkalmazhatók, legyen szó homlokzatok külső oldali, alulról hűlő födémek illetve belső oldali hőszigetelésről. Ilyen esetek például: műemlékek homlokzatai (az eredeti homlokzat megtartása miatt), társasházak homlokzatai (tulajdonjogi problémák miatt), valamint egyéb beépítési korlátok.
Való igaz, hogy a felsorolt termékek közül az ásványi hőszigetelő lap a legdrágább, de akinek fontos a környezetének védelme, az mindenképp vegye figyelembe ezt a megoldást is. Főleg azért, mert ez az ásványi, tömör lap amellett, hogy kiváló hőszigetelő, jó páraáteresztő, A1-es tűzvédelmi osztályba tartozik (nem éghető), valamint nem rontja a falszerkezet akusztikai teljesítményét sem.
Összességében tehát azt mondanám, érdemes alaposan megfontolni, mivel szigeteljünk, sok szempontot kell mérlegelni (és az ár csak az egyik közülük). Mindenkinek más tényező fontos - remélem, azért sikerült e rövid poszttal segítenem a tájékozódást!
Írta: Csák Gyula
Forrás: https://epiteniakarok.blog.hu/
