A hazai e-kereskedelem hosszú évek óta jelentés növekedést képes felmutatni, amit a koronavírus-járvány alatt megváltozott vásárlói szokások további lendülettel láttak el. Egyre nagyobb piaci versenyt látunk a hazai online piacon, ennek köszönhetően számos szereplő jelentős érdeklődést mutat a határokon átívelő kereskedelem iránt.
Forrás: Pixabay
A magyar e-kereskedelem 2020-az teljesítménye mintegy 909 milliárd forint – derül ki a GKI Digital és az Árukereső közös kutatásából. Ez hozzávetőlegesen 45%-os növekedést jelent a megelőző évhez viszonyítva.
A megkérdezett marketingszakértő szerint a szokásosnál csaknem háromszor nagyobb éves növekedés egyértelműen a vásárlói szokások változásának tudható be. A pandémiai első időszakában hajlamosak voltunk azt gondolni, hogy a megnövekedett érdeklődés az aktív vásárlói bázis növekedésével magyarázható, ez azonban téves következtetésnek bizonyult. Ma úgy tartjuk, hogy a 2020-as évben mintegy 80 ezer új aktív vásárló jelent meg a hazai online térben, ez nagyjából azonos a 2019-es adatokkal. A növekedés főbb okai tehát máshol keresendők.
A webáruházak forgalomnövekedésének egyik főbb oka a megrendelési gyakoriság növekedése. Míg 2019-ben egy aktív vásárló átlagosan 12 alkalommal adott le online rendelést, addig 2020-ban ez az érték már 15,5 volt. Noha logikusnak tűnne, hogy a higiéniai termékek iránti extrém kereslet csökkentse az átlagos megrendelési értéket, az utólagos kutatások azt bizonyították, hogy az átlagos kosárérték jelentősen nőtt. Összességében tehát elmondható, hogy az aktív vásárlói bázis kisebb, illetve a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték nagyobb volumenű növekedése olyan bővülést eredményezett a piac számára, ami korábban elképzelhetetlen volt.
Mindezzel párhuzamosan folytatódott a hazai piacra egyébként is jellemző erős versengés. A regionális szereplők jelenléte komoly kihívást jelent a kisebb erőforrásokkal rendelkező webáruházak számára, akik képtelenek árversenybe bocsátkozni a legnagyobb szereplőkkel. A szakértő szerint az árverseny elsősorban a piacvezető szereplők között zajlik, noha rendszeresen megjelenik egy-egy közepes erőforrásokkal rendelkező kihívó, aki a saját profitrátája kockáztatásával igyekszik versenybe szállni, sok esetben saját erőből finanszírozva a leárazás akciókat.
Ebben a piaci környezetben nem meglepő, ha egyre több e-kereskedő barátkozik a külföldi piacnyitás gondolatával. Noha nem tudunk olyan kutatásról, ami egyértelműen a hazai webáruházak külföldi terjeszkedésére vonatkozó terveit vizsgálta volna reprezentatív módon, ma a legtöbb piaci szakértő 10-15 százalék közé teszi azon e-kereskedők számát, akik kétéves időtávlatban szeretnének megjelenni valamelyik külső piacon.
A legtöbb hazai e-kereskedő a közép-kelet-európai régió piacait tartja elérhetőnek; összességében egy 130 milliós népességgel rendelkező területről van szó, amely évek óta jelentős növekedést mutat az online kereskedelemben. Nem mellékes szempont, hogy a lengyelországi Amazon kivételével a régióban nincsenek jelen világméretű szereplők, így az új belépők nagyobb eséllyel tehetnek szert piaci részesedésre.
Egyre nagyobb érdeklődés övezi az EU-tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamokat, amelyek viszonylag erős vásárlóerő és a relatív szabad piac ígéretével várják az új webáruházakat. A hazai alapítású vállalatokat az Extreme Digital képviseli a régióban, amely horvát és szlovén nyelvű online áruházzal is rendelkezik, illetve a célországok nyelvének megfelelő ügyfélszolgálatot is működtet.
