Már általános iskolában is megtanultuk, de elég csak a földgömbre nézni: a bolygó felszínének nagyobb részét borítja. A víz egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás, gondolhatnánk – és ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. A tiszta édesvíz valódi kincs, amire vigyáznunk kell. Többek között erről is szó lesz a Planet Budapest 2021 eseményein, ahol azt is megtudhatjuk, mit tehetünk vizeink védelméért.
A Föld felszínének 71 százaléka víz, az óceánokban több kilométer mélyen kavarog a sós víz. Az édesvíz aránya ennél jóval kevesebb, a teljes vízkészletnek mindössze 2,5 százaléka. Ennek kétharmada gleccserekben és a sarki jégsapkákban található, fagyott állapotban. A nem sós, nem fagyott, nem pára állapotú, nem föld alá zárt és nem menthetetlenül szennyezett vízkészlet, ami fogyasztásra könnyen alkalmassá tehető, a bolygó teljes vízkészletének mindössze 0,007 százaléka.
Megdöbbentően kicsi arány, és ebből az egyszerű számadatból is kiderül, hogy miért hatalmas kincs a tiszta ivóvíz. De mit tehetünk, hogy ezt a kincset megóvjuk? A jó hír az, hogy nagyon sokat! Akár otthon, az utcán, vagy az üzletekben, mielőtt megvásárolnánk egy épp trendi pólót vagy leemelnénk a polcról a műanyag palackot.
Azt például tudtad, hogy egyetlen eldobott cigarettacsikkben található több száz fajta méreganyag akár 1000 liter vizet is beszennyezhet? A cigarettacsikk a világ legnagyobb darabszámban keletkező hulladéka. Felfoghatatlanul sok, évente 4,5 billió darabot dobnak el belőle világszerte. Ennek egy része a kukába kerül, mások viszont a csatornafedelekre, az utak mellé vagy a természetben hajigálják el a cigaretta füstszűrőjét. Márpedig ez a közhiedelemmel ellentétben nem papírból, hanem műanyagból készül, ami több száz év alatt bomlik le, ráadásul amilyen kicsi, olyan sok mérget tartalmaz – ezért egyáltalán nem mindegy, hová kerül.
De gondatlansággal máshogy is árthatunk a környezetnek. Az étolaj egy fontos élelmiszerünk, a legtöbb háztartás – vagy egy jó rántott hús – elképzelhetetlen nélküle. Túlzásba vinni a fogyasztását egyáltalán nem egészséges, ráadásul használat után is sokat árthatunk vele azzal, ha egyszerűen kiöntjük a lefolyóba. A kiöntött zsiradék ugyanis az évek alatt lerakódik a csatornarendszerben, amit csak komoly költségek árán lehet megtisztítani. Ráadásul az étolaj minden cseppje akár újabb 1000 liter vizet is beszennyezhet. Ha a természetes vizekbe jut, a vízfelszínre kerül, így elzárva az oxigént a víz alatti élővilágtól – nagyjából az történik kicsiben, mint a tankerhajók katasztrófája után a kőolajjal. Érdemes tehát a sütőolajat zárható tartóba tenni, és ezt egy közeli benzinkútra vinni, ahol gondoskodnak a megfelelő újrahasznosításáról.
De mit tehetek még, ha nem szemetelek, és nem öntöm ki a lefolyóba az étolajat? Nagyon sokat, például a vásárlási döntéseimmel. Egyetlen új pamutpóló gyártása során akár 2000 liter vizet is elhasználhatnak a gyapot öntözésére, vegyszerezésére, majd a ruhaanyag festésére. Ez akkora mennyiség, amely egy ember számára akár 2–3 évig is biztosíthatná az ivóvízmennyiséget, ha nem szennyeznék el.
Mindezt úgy, hogy a felmérések szerint – az okozott környezeti terheléshez képest – fillérekért kínált divatdarabok jelentős részét később alig viseli a vásárló. Érdemes tehát meggondolni, hogy tartós, jó minőségű, netán használt darabokat választunk-e, vagy pedig bedőlünk a reklámoknak, melyek szerint lépten-nyomon meg kellene újítani a ruhatárunkat, hogy aztán a szekrényben tornyosuljanak a hordatlan darabok.
Az emberiség 1 millió PET-palackot vásárol – percenként. Ez naponta 1,3 milliárd, évente pedig közel 500 milliárd palackot jelent. És akkor még nem beszéltünk a műanyagszatyrokról, a hordozható kávéspohár tetejéről és egyéb nélkülözhetetlennek gondolt tárgyakról. A mikroműanyagok problémája régóta foglalkoztatja a kutatókat, a közvélemény talán csak most kezdi el megérteni, hogy a folyókban úszó ásványvizes palackok látványa nemcsak rendkívül csúnya, de az óceánokig elúszó, és ott apró darabokra széteső vagy épp hatalmas szemétszigetté összeálló plasztik mekkora ökológiai kárt okoz. Mindezt mi magunk változtathatjuk meg a legkönnyebben, egyszerűen úgy, hogy nem vásárolunk meg egy palackot akkor, ha választhatnánk tiszta ivóvizet is, nem cipeljük magunkkal a kávét, és a boltba is egy vászontáskával érkezünk.
Nemcsak a vásárlási döntéseinkkel, de a saját háztartásunkban is sokat tehetünk a pazarlás ellen. A legtöbben jól tudják, hogy fogmosás vagy két tányér mosogatása között érdemes elzárni a vizet. De kádban érdemes fürdeni, vagy a zuhanyozás fogyaszt kevesebb vizet? Nos, a szakértők megvizsgálták, hogy a zuhanyzás alatt átlagosan 15 liter víz folyik el percenként. Ez azt jelenti, hogy ha hét percnél rövidebb ideig zuhanyozunk, akkor még mindig takarékosabbak vagyunk, mint teleengedni a kádat, amit néhány perc múlva leeresztünk.
Végezetül érdemes egy szót ejteni a folyószabályozások és a mezőgazdaság szerepéről is. Jóllehet ezt a kérdést a legtöbben nem tudjuk közvetlenül befolyásolni, mégsem árt emlékezni rá, hogy őseink évszázadok alatt kiérlelt módszerekkel biztosították családjuk és gazdaságuk számára a szükséges vizet. Az egyensúlyt a modernizáció számos helyen – a túlzó vízelvezetéssel, mocsarak lecsapolásával, a bányákból nagy mennyiségű víz kiszivattyúzásával, árterek kiszárításával – felborította. A talajvíz szintje így egyre mélyebbre került, Magyarországon például az Alföld egy részét hivatalosan is félsivatagos területté változtatva.
A sokszor sokkoló adatok után azt is hozzá kell tenni, hogy szerencsére a kimagasló tudással rendelkező magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy a jövőben is legyen tiszta vizünk, és közben óvjuk a környezetünket is. Így például ma már több tucat olyan falu van, ahol épített vízinövényes szennyvíztisztítók működnek. A rendszer lényege, hogy a vízinövények nitrogént, foszfort, nehézfémeket építenek be tápanyagként a testükbe, ráadásul a hajszálgyökereiken megtelepedett algák és baktériumok is részt vesznek a tisztításban. A növények nem csak így tudnak segíteni. Az algákat később biogáz-fejlesztéshez hasznosítják.
Azt gondolnánk, hogy a vízhiány csak távoli földrészeket érint, de mára régiónkban is ismert jelenséggé vált. Mára sokan megértették, hogy a víz értékes, és nem korlátlanul rendelkezésünkre álló erőforrás, ezért vigyáznunk kell rá.
Ha érdekel, mi mindent tehetünk még az értékes ivóvíz megóvásáéért, látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!
További részletek: www.planetbudapest.hu
