Az otthonunk energiafogyasztásának csökkentésére számos lehetőség adódik, de ezek közül az egyik leghatékonyabb megoldás a homlokzati hőszigetelés. A jól bevált építőanyagok már nem felelnek meg az energiahatékonysági elvárásoknak a megfelelő szigetelés nélkül.
Forrás: 123rf
Az új házak építésénél ma már nem kérdés a megfelelő szigetelés, hiszen ezt az építési szabványok, előírások miatt kötelező alkalmazni. A már meglévő épületeink szigetelésénél gyakori, hogy csak „súlyos tünetek” esetén kerül előtérbe a szigetelés kérdése vagy a homlokzat festése: akkor, ha már a ház teljeskörű felújítása elkerülhetetlen. Viszont, ha már festeni kell a házat, akkor érdemes egyben szigetelni is.
Nagyon sokszor hibás itt is az a döntés, amelynél az ár a legfontosabb szempont, pedig az adott épületszerkezet szigetelésére alkalmas és hosszú távon gazdaságos megoldás választása a célravezető.
A különböző szerkezetű épületek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott falazat kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Az egyhéjú falazatnál zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat, amíg a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni.
Miért a szigetelés az egyik legfontosabb része egy ingatlannak?
A téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas a fűtésszámla. Ezeknek a gondoknak az orvoslása nem kis feladat és általában magas költséggel jár. Tehát a megfelelő szigetelés több szempontból is nagyon fontos:
- növeli az ingatlan értékét
- emeli a komfortérzetet
- csökkenti a fűtési költségeket
- segít az épület állagának megőrzésében
A nem megfelelően szigetelt épületeknél a fenti kérdésekben elég kedvezőtlen következményekkel szembesülhetünk. Ne várjunk a csodára, keressünk fel egy szakembert és vágjunk bele a szigetelésbe!
Amikor nem javasolt a belső hőszigetelés
Ha már egyszer megszületett a döntés, hogy szigetelni kell, akkor gyakran az olcsóbb, egyszerűbbnek tűnő belső szigetelés kerül előtérbe – főleg mivel egy emeletes házban lévő lakásnál eleve csak az egész ház szigetelése oldható meg kívülről. Pedig a belső falazatra kerülő szigetelés ellen több érv is szól:
- Az eredeti falazat nem vesz részt többé a helyiség hőtároló tömegében, a szoba könnyen túlmelegszik, illetve lehűl.
- A helyiség hőburkából szigeteléssel kizárt fal télen jobban lehűl, és ha víz éri, akkor átfagy, a fagyástól pedig károsodik.
- A belső szigetelés „páratervezést” igényel, amelyet egy ezen a téren jártas szakember tud csak elkészíteni. (Magyarul továbbra is jelen lesz a páralecsapódás.)
Ha lehetőségünk van, akkor mindenképp a külső falon szigeteljünk. Ha a szigetelés a külső oldalra kerül, akkor az eredeti falazat továbbra is részt vesz a hőtárolásban és pufferként működhet közre a szoba páratartalmának szabályozásában.
Mikor melyik típusú szigetelést érdemes választani?
A kérdés eldöntését érdemes szakemberre bízni. Az adott szerkezeti anyaghoz megfelelő hőszigetelést páratechnikai számítással állapítják meg. Ez a számítás azt vizsgálja, hogy a beltérből a falon át diffúzióval távozó pára nem csapódik-e le a falszerkezetben. Egy rosszul megválasztott szigetelés azt eredményezi, hogy a hőszigetelésbe a helyiség felől gyorsabban jut be a pára, mint ahogy onnan a külső oldalon eltávozik, így a szigetelés átnedvesedik. Az átnedvesedett szigetelés hőellenállása a töredékére esik, valamint a tartószerkezet is átnedvesedik, bedohosodik.
Lássuk, melyik falazat esetében mely szigetelő anyagok alkalmazása jöhet szóba!
- Tégla falazatnál (tömör tégla, B30, Porotherm, Leier): expandált polisztirol, extrudált polisztirol, lépésálló kőzetgyapot.
- Beton és Ytong falazatnál: expandált polisztirol, extrudált polisztirol, lépésálló kőzetgyapot.
- Vályog falazaton: csak lépésálló kőzetgyapot
- Fa falazaton: csak lépésálló kőzetgyapot
- Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek esetén: az extrudált polisztirolhab (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab. Ez zsaluzatba is helyezhető és vakolható. Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség.
Nézzük meg közelebbről a hőszigetelő anyagokat, mit kell tudni róluk:
- Expandált polisztirol: hagyományos nevén hungarocell: általában fehér színű. Csak vízmentes helyen építhető be, talajba, lábazatra nem alkalmas. Gyártanak belőle grafitadalékos típust is, amelynek hőellenállása körülbelül 20%-kal magasabb.
- Extrudált polisztirol - vízzel érintkező helyre. Piaci ára az expandált polisztirolénál 2-3-szor magasabb, de cserébe vízálló, és hőellenállása is 20%-kal magasabb. Általában színes termék (kék, sárga, rózsaszín).
- Kőzetgyapot: tetőtér beépítéseknél a szarufák közötti kitöltésként használják puha anyaga miatt. Létezik belőle felkeményített, lépésálló kivitel is, homlokzatra ez használható. Akkor mondható lépésállónak a hőszigetelés, ha deformáció nélkül visel el jelentős nyomásterhelést hosszabb távon is. Természetes anyagból készül, tűzálló. Hőellenállása a polisztiroléval megközelítőleg azonos.
Tehát a két legismertebb homlokzati hőszigetelő anyag közül a polisztirol lényegesen olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ami erős érv a hungarocell mellett. De nem szabad csak a szigetelés végösszegét nézni, hiszen egy kicsit nagyobb ráfordítással hosszabb távon komoly előnyöket érhetünk el.
Mikor kérjük szakember segítségét?
Érdemes megismerkednünk az U érték fogalmával. Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt per négyzetméter Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszám, amely az adott falszerkezetre jellemző és az egy négyzetméter felületen át távozó hőveszteséget mutatja. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a falazat hőszigetelő képessége. A fal U értékének megválasztása inkább gazdaság kérdés: minél vastagabb a szigetelés, annál kisebb lesz a fűtésszámla, de cserébe magasabb a beruházási költség. Azt kell mérlegelnünk, hogy most fektetünk több pénzt az ingatlanba, és hosszú távon alacsonyabb fűtési költséget érünk el, vagy inkább olcsón „megússzuk” a szigetelést és cserébe vállaljuk a magasabb rezsiköltséget.
Az U értékre vonatkozóan az Európai Unió kidolgozott egy részletes követelményrendszert, hogy iránymutatást adjon a költség/megtakarítás arány megfelelő meghatározásánál. Ez az ún. költségoptimalizált követelményrendszer, amely megadja a legoptimálisabb energiahatékonysági szintet, a bekerülési költség és elért energiahatékonyság vonatkozásában. A költségoptimalizált követelményszint 2018. január 1. óta Magyarországon már kötelezően alkalmazandó új épület építése, illetve meglévő épület felújítása esetén, és a külső falazatra vonatkozóan U≤0,24 W/m²K értéket ír elő.
A nem szigetelt vagy nem megfelelően szigetelt épületeknél kedvezőtlen következményekkel nézünk szembe: magas fűtési költség, penészesedés, állagromlás, stb. Tehát az egyik legfontosabb szabály: használt ház vagy lakás vásárlásakor nézessük meg az épületet szakemberrel és elsősorban télen vásároljunk, mert akkor nem lehet a szigetelési hibákat elrejteni.
