A szüleink esetében sokan megtapasztalhattuk, sőt ma is hallhatjuk idősebb személyektől a megállapítást, hogy az ő idejükben az ember befejezte az iskolát, munkába állt és aztán ugyanabba az irodába, gyárba, telephelyre járt 40 évig, majd nyugdíjba ment. Megvoltak a munkahelyi kollégák, barátok, akikkel később is megmaradt a közeli kapcsolat, hiszen hosszú évtizedek közös élményei kötötték össze őket.
Forrás: 123rf.com
Ma már ez nincs, vagy csak nagyon szórványosan fordul elő. Az aktuális piacgazdaságban olyan dinamikusan történnek a változások, hogy nagyon sok cég mindössze néhány évig működik, aztán bezárja kapuit, vagy végrehajt egyátszervezést. Emiatt, a huszonegyedik század munkavállalói számára természetesnek tekinthető, hogy időről-időre önéletrajzot kell írni, új munkahelyre pályázni, ráadásul az sem kirívó, hogy kisebb-nagyobb szakmai váltásokat kell végrehajtani az új munkahely miatt. Ezért ma már a CV írása az álláskeresés egyik sarkalatos pontjává vált. Ha önéletrajzot kell írnunk, az interneten számos segédeszközt találhatunk, ezek egyike a CVmaker.hu.
Míg korábban egy önéletrajzban az volt a megszokott, vagy elvárt dolog, hogy a pályázó 2-3 munkahelyet tüntessen fel, amelyeken lehetőleg több éven át dolgozott, addigra ma már ez a dolog is megváltozott. A dinamikus gazdaság, az állandó piaci változások arra kényszerítik a munkavállalókat, hogy folyamatosan újabb és újabb munkahelyeken dolgozzanak, ezért a CV-ben a korábbi munkahelyek felsorolása is egy terjedelmes lista lehet, ráadásul olyan állások is helyet kaphatnak benne, ahol csak néhány hónapot töltöttünk.
Felkészülés, továbbképzés, költözés
A fentieket gond nélkül meg lehet magyarázni szervezeti változásokkal, átszervezéssel, esetleg azzal, hogy a gyárat áttelepítették máshová, ugyanakkor hozzá lehet tenni, hogy mindezeken a helyeken különböző tudást, tapasztalatot szereztünk. Van azonban karrierünknek egy olyan része is, amire az állásinterjún szintén rákérdezhetnek, és ami esetleg kellemetlen is lehet. Ez pedig az olyan időszakokra vonatkozik, amikor két munkahely között hosszabb szünet volt, nem dolgoztunk.
Az ilyen időszakok firtatása esetleg kellemetlen is lehet, mert a munkaadó ennek alapján hajlamos lehet valamilyen negatív véleményt leszűrni, de ezt a helyzetet is ki tudjuk küszöbölni néhány trükkel. Általában olyan magyarázatokat adhatunk ezekre az időszakokra, hogy elbocsátottak bennünket szervezeti átalakítás miatt, költöztünk és időt vett igénybe a berendezkedés az új településen, vagy pedig gyereknevelés miatt voltunk otthon. Ugyanígy érvelhetünk azzal is, hogy az időt személyes fejlődésre, az új munkahelyre való felkészüléssel töltöttük.
Az a lényeg, hogy az ilyen szüneteket magyarázzuk meg úgy, hogy az inkább pozitívan tüntessen fel bennünket, mint negatívan. Erre az egyik jó megoldás, ha kiemeljük, hogy az adott időt felkészüléssel töltöttük a munkába való visszatérésre. Vagyis, különböző továbbképzéseken, tanfolyamokon vettünk részt, valamilyen szakmai csoportban tevékenykedtünk, esetleg önkéntes munkát végeztünk. Az ilyen magyarázattal utalhatunk rá, hogy rugalmasak vagyunk, nem jelent gondot, ha a munkakörünktől némileg eltérő feladatot kell elvégezni és sokoldalú személyiségek vagyunk.
Amennyiben nagyon sok munkahelyünk volt, nem szükséges azokat kivétel nélkül feltüntetni. Ha hosszabb, 15-20 éves karrierrel rendelkezünk, elegendő feltüntetni csak a legutóbbi munkahelyeket, Így ki is maradhatnak azok, amelyek között esetleg üres idő telt el, illetve, lehet, hogy a legrégebbi munkahelyeink már meg is szűntek, ezért azok említése nem sokat mond a munkaadónak.
Ha a két munkahely közötti üres idő csak néhány hónap volt, ezt kiküszöbölhetjük egy egyszerű trükkel. A szakmai tapasztalatunk felsorolásánál az egyes munkahelyeknél csak az éveket kell feltüntetni, a hónapok nélkül, így nem is tűnik fel, ha esetleg 3-6 hónap szünet volt két munkahely között.
Az is hasznos megoldás lehet, ha a számos elérhető CV forma közül olyat választunk, amelyben az ilyen rések kevésbé lesznek feltűnőek. Erre megfelelő lehet a funkcionális önéletrajzi forma használata, amelynek a lényege, hogy nem a konkrét munkahelyekre és évszámokra összpontosít, hanem a megszerzett készségekre, az elért szakmai sikerekre, elismerésekre. Ha ezek nyilvánosan is publikált eredmények, ezt is érdemes lehet kiemelni, hiszen a hivatkozás alapján a munkaadó utána tud nézni.
Amennyiben egy vagy több olyan időszak is van a karrierünkben, amikor munka nélkül voltunk, vagyis, ha ez az idő hosszabb, mint egy év, akkor azonban ki kell rá térnünk. Itt használhatjuk a fentebb már említett érveket, miszerint továbbképzéssel, felkészüléssel töltöttük az időnket, de arra is kitérhetünk, hogy esetleg szabadúszóként, vagy saját vállalkozás keretein belül dolgoztunk.
A legfontosabb tanács az ilyen munkahelyi résekkel kapcsolatban, hogy amennyiben meg kell őket említeni, akkor mindenképp pozitív fényben essen szó róluk. Ha esetleg meg tudunk említeni olyan továbbképzéseket, projekteket, civil tevékenységet, amely összefüggésbe hozható a megpályázott munkahellyel, akkor ezeket érdemes tételesen felsorolni, hiszen még előnyünkre is válik.
A lényeg ezzel a témával kapcsolatban, hogy akármelyik megoldás mellett is döntünk, legyünk őszinték. Ne tüntessünk fel olyan elfoglaltságot, vagy képességet, amit nem végeztünk, amivel nem rendelkezünk, hiszen ez ellenőrizhető és kellemetlen lehet a lebukás. Hogy melyik megoldást választjuk a fentiek közül, az elsősorban a megpályázott munka jellemzőitől, a cég hozzáállásától függ. Mielőtt pályázunk, tájékozódjunk és ez alapján válasszuk ki stratégiánkat.
