Ha nem készülünk fel rá módszeresen, ha nem bontjuk le konkrét cselekvési tervre a hőn áhított célhoz vezető utat, a változás régmúltba nyúló rituáléjához kötött újévi fogadalomból jó eséllyel semmi nem valósul meg. Egy friss kutatás eredményei is egybecsengenek a pszichológus véleményével: a fogadalomból számos esetben csak a fogadkozás marad.
Forrás: Shutterstock
Akárcsak egy évvel ezelőtt, ismét az életmóddal és az egészséggel összefüggésben tettünk a leggyakrabban újévi fogadalmat. A Micra Market Research decemberben és januárban végzett reprezentatív* kutatásában minden negyedik válaszadó (26%) szeretne változást elérni az élet valamely területén. Közülük a megkérdezettek 64, illetve 63 százaléka jelölte meg az életmód és az egészség kategóriát, amelyek toronymagasan vezetnek a káros szenvedélyek (22%), szerelem és párkapcsolat (19%), a munka (16%) és a pénzügyi szokások (14%) előtt.
Mondani könnyű…
A szándéknyilatkozat persze még önmagában édeskevés. Bálint Amarilla klinikai szakpszichológus szerint az újévi fogadalomtétel egyfelől a nagy fogadkozásokról szól, vagy akár arról is, hogy ne maradjunk le a többiektől, hisz mindenki „szokott” ilyenkor megfogadni valami nagy változtatást az életében. Sőt olykor késztetést érzünk arra is, hogy túllicitáljuk a baráti társaság előttünk szóló tagjait. A többség azonban nem lép tovább a hangzatos fogadalomnál, ahogyan ez a dohányzással összefüggő tervekben és azok megvalósulásában is tetten érhető.
A nikotinfogyasztók körében 30 százalék volt azok aránya, akik előzetesen dohányzásról szóló fogadalmat terveztek tavaly decemberben, de ennek megtételéig csak 15 százalékuk jutott el. A későbbiekben pedig még tovább morzsolódott a mezőny: január közepén háromból ketten még kitartottak, a válaszadók 24 százaléka azonban ekkorra már feladta a dohányzással kapcsolatos fogadalmát, 10 százalékuk pedig bele sem kezdett a megvalósításba.
A kutatásból az is kiderül, hogy leginkább a csökkentést vagy az alternatív termékekre való részleges vagy teljes váltást tervezők voltak sikeresek a fogadalmaik megtartásában, míg az abbahagyást fontolgatók közül már a fogadalom megtételéig is kevesen jutottak el (4%->1%). Így azok számára, akik egyáltalán nem akarnak vagy képesek lemondani a hagyományos cigarettáról, érdemes lehet tájékozódni az olyan ártalomcsökkentett megoldásokról, mint például az e-cigaretták, a hevítéses dohánytermékek vagy nikotinpárnák**.
Hogy látja a szakember
Bálint Amarilla szerint azért végződnek kudarccal a hasonló fogadkozások, mert a szándéknyilatkozat mögül többnyire elmarad a tervezés, pedig minden érdemi változtatáshoz komoly előkészítésre van szükség. „Nem jellemző, pedig sokkal célravezetőbb lenne, ha a fogadalomtétel pillanatában már az előzetes stratégia ott lenne a fejünkben ahhoz, hogyan is tudjuk elérni a hőn áhított célt” – fogalmaz a szakpszichológus. Nem pusztán „lekottázni” érdemes a víziót: oda kell figyelni a részletekre, célszerű szakaszokra bontani az előttünk álló ösvényt, konkrét mérföldköveket rendelni az egyes időbeli szakaszokhoz, és fel kell készülni a nehezítő körülményekre is. Mindehhez azonban idő kell, és reális végiggondolás, vajon milyen akadályok várnak ránk a célhoz vezető úton. Ezeket egy rendszerben kezelve jutunk el a tudatosság olyan fokára, hogy az esetleg kisiklásokat, kudarcokat is kezelni tudjuk, és át tudjunk lendülni rajtuk anélkül, hogy végleg elvennék a kedvünket a célunk megvalósításától.
„A tapasztalatok szerint nem csupán a kudarcos helyzeteken szoktak félresiklani a hasonló próbálkozások, hiszen azok természetesek egy ilyen folyamatban. Inkább az elkeseredés miatt, amit azért érzünk, mert úgy véljük, nem tudunk megbirkózni egy felmerülő nehézséggel, pedig sokszor elég lenne elfogadni annak a tényét, hogy ez bizony nagyon nem könnyű nekünk. A szokások változtatása mindenki számára nehéz, és a kudarc a változás velejárója, de nem azt jelenti, hogy a végeredmény is kudarcra van ítélve. Újra neki kell lendülni egy botlás után, felesleges feladni” – szögezi le a szakember, aki nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a cél kitűzésében is legyünk tudatosak. „Még ha csak az ártalmak csökkentésében is gondolkodom eleinte, érdemes kijelölni egy dátumot arra is, hogy mikor állok le teljesen egy adott káros szokással, hogy elkerülhető legyen a pszichés függőséggel való sziszifuszi küzdelem" – magyarázza a szakember. Bátran nézzünk utána, hogy milyen segítséget vehetünk igénybe a változások hosszútávú és fenntartható beépítése érdekében, legyen szó akár sportolásról, egészséges étkezésről vagy a dohányzásról való leszokásról, ártalmak csökkentéséről.
* A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás. A kutatás létrejöttét és ennek a cikknek a megjelenését a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. támogatta.
**Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak. További információkért kérjük látogassa meg az égéshelyett.hu oldalt.
