A napfényes időszakok hossza és a szabadban töltött órák száma mindannyiunkban komoly hangulatváltozást képesek előidézni. Az évszakok váltakozása önmagában is jobb kedvre deríti az embereket, mégis mintha a nyári hónapok beköszöntével intenzívebben éreznénk azt, hogy valami megújulóban van. Az illatos fák és a csicsergő madarak ugyanakkor elterelhetik a figyelmünket arról, hogy odafigyeljünk magunkra (különösen a bőrünkre) és a környezetünkre, pedig ilyenkor ez az egyik legfontosabb feladatunk!
A napfénynek bizonyítottan van hangulatjavító hatása, de a nyári eső illata vagy a virágzó akác és orgona is képes felüdíteni, gondoljunk csak azokra az öblítőkre és lakásillatosítókra, amelyek a záporral vagy az évszakkal kapcsolatos fantázianeveket viselik. Egy csésze kávé vagy egy pohár limonádé is jobban tud esni a napfényes teraszon, főleg akkor, ha azt kellemes társaságban fogyasztjuk el – a jól megérdemelt aktív pihenésről, például egy testet-lelket felfrissítő reggeli futásról vagy hétvégi kirándulásról már nem is beszélve.
Bármit is végzünk a szabadban, egyvalamiről semmiképp sem szabad megfeledkeznünk ilyenkor, az UV-sugárzásról! A bőrünk védelme az egyik legfontosabb feladatunk nyáron, hogy a napfürdőzés ne csak élvezetes, de biztonságos is legyen. Mi az, amit az ártalomcsökkentés jegyében biztosan megtehetsz? A szabadban töltött órák alatt használj mindig speciális készítményeket, napvédő krémet! Ha könnyen leégsz, viselj hosszú ujjú, légáteresztő felsőt, és mindenképp tegyél a fejedre sapkát vagy szalmakalapot. Ezekkel az apróságokkal sokkal nagyobb biztonságban vághatsz neki a nyári hónapoknak. Talán nem gondolnád, de a felelőtlen napozás hasonlóan káros tevékenység, mint például a dohányzás! A jó hír az, hogy még egy ilyen ártalmas szokás kapcsán is, mint az utóbbi, létezik ártalomcsökkentés.
Nem csak az UV-sugárzás káros!
Bár ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, és hogy számos betegség kialakulásáért felel, még ennek ellenére is jelenleg több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon pedig több mint 2 millióan gyújtanak rá rendszeresen. Vagyis a dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, így megkerülhetetlen, hogy beszéljünk e káros szokás ártalomcsökkentési lehetőségeiről.
A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért. Természetesen attól, hogy elsősorban nem a nikotin köthető a rákos megbetegedések kialakulásához, még nem veszélytelen. A nikotin is káros az egészségre: függőséget okoz, emellett például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nem csak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak.
Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Ma már léteznek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák, amelyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak azon felnőttek számára, akik nem szoknak le. Míg az ismert károsanyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes a füstmentes technológiáknál bizonyított, addig arról, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e és ha igen milyen mértékben, még folynak a hosszú távú kutatások.
A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, a különböző technológiákra való áttéréssel pedig különböző fokú, relatív ártalomcsökkentés érhető el, azonban ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint. A füstmentes technológiák közé tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna.
Egy dolog azonban biztos: a dohányzás minden formája káros, ezért a dohányzás ártalmait kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha véglegesen felhagyunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásával, azaz, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már rászoktunk, akkor pedig minél hamarabb leszokunk róla.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
