A magyar társadalomnak része nagyságrendileg egymillió ember, akik nem képesek vagy nem szeretnének felhagyni a dohányzással. Esetükben tájékoztatásra van szükség az ártalomcsökkentett lehetőségekről – ért egyet a kardiológus, a szakpszichológus és a piackutató. A megközelítés már bizonyított: Svédország pont ezt a receptet használva lett a világ első füstmentes országa, és Japánban is nagyon előremutatóak az eredmények.
„Legalább két generációnyi dohányzó él velünk Magyarországon, körülbelül egymillió ember, aki nem tud leszokni a dohányzásról, vagy nem akarja azt abbahagyni. Ma már nem érvényes rájuk az, amit az egyetemen tanultunk, hogy a dohányosnak mondd azt, hogy szokjon le, vagy nem foglalkozol vele” – mondja dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója. Szerinte el kell fogadnunk, hogy az embereknek vannak rossz szokásai, és ha ezekkel nem tudnak felhagyni, akkor a rendelkezésre álló tudásbázisból kiindulva kell számukra kevésbé ártalmas lehetőségeket felmutatni.
A dohányipari termékek közül az ártalomcsökkentett alternatívák, tehát a hevítéses technológia, a nikotinpárna és az e-cigaretta pont ilyesmire képes. Japánban, ahol 10 év alatt a dohányzók több mint 20 százaléka tért át ezekre a kevésbé ártalmas termékekre, öregedő népesség mellett is csökkenni kezdett az akut tüdőmegbetegedések, valamint az ezek okozta halálesetek száma a kardiológus szerint, miközben a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint az infarktusok számában is javulás állt be.
Hasonló eredmények vannak Svédországban is: a nagyon tudatos, ártalomcsökkentett megoldásokat előnyben részesítő stratégiát követő északi állam másfél évtized alatt elérte, hogy a felnőttek kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos, éghető dohánytermékeket. Svédországban az uniós átlag felét se éri el a tüdőrákra visszavezethető halálozás, az összes rákos megbetegedés okozta halálesetek száma is 38 százalékkal kevesebb. Érthető módon a daganatos megbetegedésből is 41 százalékkal kevesebb van, mint Európa más országaiban.(1)
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus is egyetért azzal, hogy muszáj elfogadnunk azt, hogy nem minden ember akar leszokni. Ennél a kategóriánál pedig az ártalomcsökkentett megoldások használata kedvező elmozdulást jelez az egészségtudatos magatartásban, hiszen a klasszikus cigaretta esetében az ártalmak jelentős része a dohány égése közben képződő káros anyagok belélegzéséhez kapcsolódik. Az új típusú dohányipari alternatívák használata nem jár égéssel, így a hagyományos cigarettákhoz képest alacsonyabb a károsanyag-kitettség*, bár ezek hosszútávú hatásai további vizsgálatokat igényelnek.
„Ahelyett, hogy meg akarnánk változtatni a társadalmat, ami pár száz emberöltőre visszatekintve sem igazán sikerült, érdemesebb arra figyelni, hogyan tudunk ebből a legjobban kijönni” – teszi hozzá dr. Toldy-Schedel Emil. Miközben azt nem vitatja, hogy további vizsgálatokra van szükség, fogós kérdésnek tartja, vajon szabad-e éveket, évtizedeket várni azzal, hogy bekerüljenek az ajánlásba az ártalomcsökkentett termékek. Hiszen az előnyök jó része – például hogy a dohányosok nem fognak reggeli köhögésre panaszkodni, minőségibbé válik az alvásuk, a laboreredményeik is kedvezőbbé válhatnak – azonnal vagy nagyon hamar képes jelentkezni.
*A bizonyítékok széles körére alapozva, és feltételezve, hogy teljes mértékben leszoknak a cigarettáról. Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére készült. További információkért, kérjük, látogassa meg az égéshelyett.hu oldalt.
