Idehaza nap mint nap emberek tízezrei választják a vasutat, mert gyorsabb, olcsóbb vagy épp környezetkímélőbb alternatívát jelent más közlekedési módokhoz képest. A szerelvények méretének és a kötöttpályás közlekedésnek köszönhetően a vasutat az egyik legbiztonságosabb tömegközlekedési eszközként tartjuk számon. Éppen ezért nem is gondolunk arra, hogy a vonaton is bármikor történhet velünk baleset, legyen szó a napi ingázásról, vagy akár egy hosszabb utazásról.
Szerencsére a vasúti balesetek valóban meglehetősen ritkák, de így is évente 70–200 ember veszíti életét vagy sérül meg itthon vonatbalesetben. Ezért mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a menetjeggyel nem csak az utazásra való jogosultságot vásároljuk meg, hanem egy bizonyos mértékű balesetbiztosítást is. Hogy mindez mire lesz elég, ha baj történik, azt majd a következőkben látni fogjuk.
Hogy érzékeltessük a téma komolyságát, emlékezzünk meg három súlyos, magyarországi vasúti szerencsétlenségről, amelyek sok család számára okoztak enyhítetlen fájdalmat.
A herceghalmi vonatbaleset, a magyar vasúttörténet egyik legnagyobb tragédiája
A magyar vasúttörténet máig legnagyobb katasztrófájára 1916-ban következett be. Az áldozatok száma még az akkor zajló első világháború közepette is sokkolta a magyar lakosságot. A baleset a forgalomirányítás hibája miatt történt, a tragédia bekövetkeztére némi magyarázattal szolgál, hogy ekkoriban óriási volt a forgalom a magyar vasutakon.
Egymást érték a síneken a háborús katonai szállítmányok, és ekkor történt, hogy rengetegen utaztak vonaton Bécsbe, Ferenc József november 30-i temetésére. A búcsúztatásról hazafelé tartók vonata már jókora késésben volt, így szerelvény teljes gőzzel haladt előre Herceghalomnál december 1-jén.
Eközben viszont a szintén késésben lévő másik személyvonat szabad jelzést kapott az indulásra, ugyanakkor csak a vártnál lassabban tudott a váltó felé elindulni a nagy túlteher miatt. Így nem tudott elég gyorsan áthaladni a közeledő, temetésről hazaérkezőket szállító vonat előtt, amely a fékezés ellenére is 76 km/óra sebességgel csapódott a másik szerelvény utolsó két kocsijába.
A mentési munkálatok három napon át tartottak, és összesen 72 elhunytat és 180 sérültet húztak ki a roncsok alól. A halálos áldozatok között volt többek között Thallóczy Lajos, a megszállt Szerbia kormányzója is.
A szajoli vonatszerencsétlenség
Majd 80 évvel később, 1994-ben Szajolban történt egy olyan súlyos vonatszerencsétlenség, amely még a sokat látott tűzoltókat is ledöbbentette. December 2-át írtunk, amikor a szajoli állomáson áthaladó, Nyíregyháza és a Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija kisiklott, az azt követő többi kocsi pedig 110 km/h sebességgel csapódott egymásba, valamint az állomás épületébe.
A szerelvények letarolták az állomás épületének felét és egy mellette lévő épületet is. Az egyik kocsi pedig egészen 100 métert csúszott, mindent összetörve maga előtt – ami jól szemlélteti az ütközés erejét.
A balesetben összesen 31 ember vesztette életét és 50-en sérültek meg. Az áldozatok leszármazottai a mai napig is megemlékeznek a 30 évvel ezelőtti tragédiában elhunyt szeretteikről.
Figyelem, a videó valós, megtörtént balesetet ábrázol, ezért megtekintése egyes olvasóink számára felkavaró lehet!
A siófoki vasúti tragédia
Majdnem egy évtizeddel a szajoli tragédiát követően, 2003-ban a Balatonnál történt egy újabb vonatszerencsétlenség, amely 33 halálos áldozatot követelt.
Balatonszabadi-Sóstónál a fénysorompó tilos jelzése ellenére egy német turistákat szállító autóbusz ráhajtott a sínekre, nem észlelve az éppen feléje robogó vonatot. Az ütközést követően a mozdony kettészakította a turistákat szállító buszt, és az egyik felét több száz méteren át tolta maga előtt, míg végül a mozdonyvezetőnek sikerült megállítani a vasúti szerelvényt.
A vonaton csupán a mozdonyvezető sérült meg, sajnos a buszon tartózkodók közül viszont 29-en azonnal, 4-en pedig – köztük a sofőr is – később a kórházban hunytak el.
Mennyire biztonságos a vasúti közlekedés?
Ha csak a személyszállítást nézzük, a statisztikák szerint 1 000 000 000, vagyis egymilliárd utaskilométerre mindössze 0,09 halálos baleset jut – pontosan annyi, mint a légiközlekedésben. Ebben azonban nincsenek benne azok a tehervagonok és más áruszállító szerelvények, amelyek szintén jelentős forgalmat bonyolítanak. Mindezeket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a vasúti közlekedés esetében a legjobbak a baleseti statisztikák, vagyis ez az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma.
2021-ben például majdnem harmincszor annyian haltak meg közúti balesetben, mint vasútiban. Eszerint tehát sokkal nyugodtabban utazhatunk vonattal, mint mondjuk autóval.
Baleseti statisztikák Európából
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben 1 615 vonatbaleset történt az Európai Unióban, ami 808 ember életét követelte és 593-an szenvedtek súlyosabb sérülést. 2010-ben még harmadával több halálos áldozata volt a vonatbaleseteknek. 2019 és 2021 között, a pandemia évei alatt a halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó vasúti balesetek száma jelentősen csökkent. Köszönhető mindez a világjárvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak, az utazások elhalasztásának és a home officeban történő munkavégzés térhódításának.
A járványügyi intézkedések feloldását követően a vasúti forgalom jelentős mértékben megemelkedett, amivel értelemszerűen együtt járt a vasúti balesetek számának emelkedésével is.
Az Unióban a személyi sérüléssel járó vasúti balesetek jelentős többségét a mozgó járművek okozzák, majd ezt követik a vasúti átkeléseknél, ütközések, kisiklások, végül pedig a tűzesetek miatt bekövetkező balesetek.
Baleseti statisztikák Magyarországról
A KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt húsz évben évente 30–100 ember vesztette életét és további 40–100 ember sérül meg súlyosabban vonatbalesetekben.
Ezzel az eredménnyel sajnos az Európai Unió legrosszabb baleseti statisztikáját sikerült produkálnunk. 2022-ben Magyarországon hunytak el a legtöbben vonatbalesetben, megelőzve Lettországot, Skóciát, Horvátországot és Lengyelországot az első öt helyen. A legjobb rátával az írek, észtek, svédek, finnek és a hollandok büszkélkedhetnek. Ezek azonban csak arányosított mérőszámok, amelyek azt mutatják meg, hogy ezer utaskilométerre hány halálos áldozat jut.
Ha viszont egy másik szemüvegen keresztül vizsgáljuk a baleseti statisztikákat, és nem ezt az arányosított mutatót helyezzük a fókuszba, akkor természetesen a legnépesebb országok esetében lesz a legtöbb halálos áldozat: Lengyelországban 165, Németországban 151 ember vesztette életét vasúti szerencsétlenségben 2022-ben. De így is a magyar 75 fős halálozási szám nagyon soknak számít például a jóval népesebb franciához képest, ahol csak 64 főt tesz ki a vonatszerencsétlenségben elhunytak száma.
Milyen védelmet nyújt a MÁV utasbiztosítása?
A baleseti statisztikák természetesen a MÁV-nak sem számítanak újdonságnak, ezért is nyújt csoportos balesetbiztosítási védelmet belföldi és külföldi utasai számára.
A MÁV balesetbiztosítás esetében a térítés feltétele, hogy a káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül be kell jelentenünk a biztosítóhoz a MÁV oldalán közzétett elérhetőségek valamelyikén. Ehhez szükségünk lesz a kitöltött kárbejelentő adatlapra, amely szintén elérhető a fenti linken.
A biztosító védelmét onnantól kezdve élvezhetjük, amint „a személyforgalmi célokat szolgáló területre” belépünk, addig, míg azt el is hagyjuk. Az itt tartózkodó, utazásra jogosultakat védi a biztosítás, valamint a kísérőket.
A biztosítás keretében baleseti halálra, rokkantságra, keresőképtelenségre, kórházi térítésre, csonttörésre és poggyász vagy ruházat sérülésére térít a biztosító. Ennek összege – a biztosítási eseménytől függően – az utasok esetében 600-tól 1.200.000 forintig terjed.
Baleseti halálra 1 millió forintot, 100%-os rokkantságra 1,2 milliót fizet a biztosítás, kórházi kezelésre pedig napi 1.500 forintot. Ha a vonatbaleset miatt keresőképtelenné válnánk, akkor legfeljebb 100 napig napi 600 forintot utal a biztosító.
Mindez jó hír, hiszen nem vagyunk teljesen fedezet nélkül az utazás során bekövetkező esetleges problémáknál. Ezek a biztosítási összegek azonban önmagukban nem feltétlenül jelentenek megoldást az így keletkező anyagi problémáinkra, nevezetesen, ha így kiesnénk a munkából vagy tartós sérülést szenvednénk.
A biztosítói védelem kibővíthető
Láthatjuk, hogy a MÁV is igyekszik garantálni az utasai biztonságát. Azonban egy ilyen csoportos utasbiztosítás természetesen közel sem nyújt olyan mértékű védelmet, mint egy direkt ránk kötött, egyedi biztosítás. Itt alapvetően arra kell gondolnunk, hogy egy egyedi biztosítás több kockázati eseményre és magasabb összeggel nyújt fedezetet, mint egy csoportos konstrukció. Így például a hétköznapokban akkor is védve leszünk, ha például autóval utazva, vagy otthon, a kertünkben szorgoskodva szenvedünk balesetet. Vagyis ha megfelelő élet- és/vagy balesetbiztosítást kötünk, akkor jelentős mértékben kibővíthetjük ezt a biztosítói védelmet.
Abban az esetben, ha kevesebb pénz áll rendelkezésünkre, akkor egy balesetbiztosítás is megfelelő lehet számunkra, amit akár már havi néhány ezer forintért is megköthetünk, és amellyel már jelentősen magasabb összegű védelemet szerezhetünk.
Még kedvezőbb kondíciókkal szerződhetünk, ha már meglévő vagy újonnan megkötött életbiztosításunkat egészítjük ki baleseti elemekkel, amellyel jóval nagyobb összegű, komplex, az élet számos területére kiterjedő biztosítási védelemhez juthatunk.
